Erdély legjei: a brassói Fekete templom
A brassói Fekete templom Románia legnagyobb gótikus temploma, az erdélyi reformáció egyik legmeghatározóbb helyszíne, a brassói evangélikusok szellemi központja, amely monumentalitásával és apró részleteivel ámulatba ejti a látogatókat. A templom ingóságaiért felelős művészettörténészt, dr. Ziegler Ágnest kérdeztük.

A templom építése a 14. század végén kezdődött és közel száz évig tartott. Gótikus stílusát részben a nürnbergi Sebaldus-templom, részben kassai mesterek munkája határozta meg. Nevét egy 1689-es pusztító tűzvész után kapta: a falak a korom és a légszennyezés miatt évszázadokra megfeketedtek, ezért kezdték Fekete templomnak nevezni, azóta pedig minden nyelven így ismerik. A tűzvész után a templomot szinte teljesen újjáépítették: megújították a boltozatokat, karzatokat építettek, és a belső tér is új arculatot kapott.

1542-ben Brassó városi tanácsa döntött a lutheránus reformáció bevezetéséről, és itt tartották Erdély első evangélikus istentiszteletét. De a Fekete templom nemcsak vallási központ volt, hanem Brassó városának jelképe és közösségi központja is: itt tartották a fontos városi eseményeket, fogadták az uralkodókat, és innen hirdették ki a törvényeket. Emiatt a város minden lakója – nemzetiségtől és felekezettől függetlenül – saját szimbólumának tekinti mind a mai napig.
CSAK SAJÁT