A kerci apátság romjaiban is lenyűgöző látványt nyújt. Kicsit olyan ez a műemlék, mintha egy tündérmeséből ragadtuk volna ki, pedig Szeben megyében található, az egykori magyar királyság határvidékén. Az egyetlen erdélyi ciszterci apátságról Barazsuly Viktória Adrienn művészettörténészt kérdeztük.

Az apátságot 1202-ben, Árpád-házi Imre király idejében alapították a francia származású ciszterci szerzetesek. Ők szerényebb, alázatosabb életmódra esküdtek fel, Szent Benedek reguláit követték, így átvették mottóját és e szerint éltek: Ora et labora! Azaz Imádkozzál és dolgozzál! Ezen a környéken ők terjesztették el a szőlőművelést és a borászatot, de elsődleges feladatukként a hittérítést tartották. Missziós tevékenységük főként abban állt, hogy igyekeztek keresztény hitre téríteni a szomszédos, pogány kunokat.

A francia származású szerzetesek hozták magukkal építészetükben a burgundiai késő romanika és a kora gótika formavilágát. Mivel a ciszterciek megfogadták, hogy szerényen élnek, elzárkóztak a hivalkodó, díszes épületek építésétől, visszafogottságra és egyszerűségre törekedtek.  A templom ékességei többek között a szentélyben található vadrózsa ablakok, amelyek Mária-szimbólumok.

A templom egykor egy nagy méretű kolostortemplom volt, a nyugati homlokzata ma már egy impozáns kapuként szolgál, fölötte egy körablakkal, ami egykor egy rézsűs rózsaablak volt. És hogy keveredik a történetbe Mátyás király? Legújabb Erdély legjei epizódunkból kiderül.