banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

„Tetemre” hívás?

Kétségkívül a washingtoni nagyköveté az egyik legrangosabb diplomáciai cím Romániában, így nem csoda, ha sokan felkapják a fejüket, ha megjelenik egy visszahívásról szóló hír. Még akkor is, ha a diplomáciában ez bevett gyakorlatnak számít, főként a megbízatás letelte után. Klaus Iohannis már 2019 végén meglebegtette George Maior visszahívásának a lehetőségét, ez azonban a koronavírus-járvány által keltett krízishelyzetben nem volt prioritás. Mellesleg azt is szem előtt kellett tartania, hogyan alakulnak az erőviszonyok a világpolitika központjában.

Miután egyértelművé vált, hogy a Potomac partján ezentúl a clintoni-obamai értékalapú irányvonal fogja meghatározni a külpolitikát, az is világossá vált, hogy kedvében kell járni a (külügyi) politikacsinálóknak. Klaus Iohannis román államfő is ezt tette, a szívére hallgatott, habár tudjuk azt, hogy nála ez a szerv csak egy pumpa, így egy ideje már alapból nem is várjuk el azt, hogy okos döntésekben működjön közre. A George Maior visszahívása azonban úgy tűnik, kivétel lehet. Annál is inkább, mert a ’90 utáni Románia által delegált amerikai nagykövetek oly ártalmatlanul ragyogtak Washingtonban, hogy az exkémfőnök valóságos szupernovának számít közöttük – ám arra is vigyáznia kell, hogy „összeomlása” minél kevesebb áldozattal járjon. Virgil Constantinescu (1990–1992) közel három hónap után adhatta át a megbízólevelét, de sem George Bush akkori elnök, sem James Baker külügyminiszter nem fogadta. Aurel Dragoș Munteanu (1992–1994) volt TVR-vezér ösztöndíjjal tanult az államokban, míg nagykövet volt, telefonon irányítva a külképviseletet. Mircea Geoană (1996–2001) mérnökből lett diplomataként a hallgatásával szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ebbe a társaságba csöppentették a kémfőnökből lett karrierdiplomatát, aki komoly erőfeszítéseket tett az ország és Klaus Iohannis tengerentúli láthatósága érdekében. De nem ezért, hanem az itthoni múltja miatt jobb most hazahívni őt a száműzetésből – 2014-ben bizonyíthatóan részt vett az államfőválasztási kampányban, a szociáldemokraták (Victor Ponta) oldalán, 2015-ben Klaus Iohannis mégis elküldte Washingtonba. 2019 áprilisa óta tudjuk, hogy Román Hírszerző Szolgálat és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség 2012 és 2015 közötti együttműködése törvénytelen volt. Ekkor a SRI összesen 71 titkos jegyzéket juttatott el az ANI-hoz, hogy kibuktasson a ringből több politikai potentátot. Ezek között volt egyébként a Klaus Iohannis 2013-as ANI-s dossziéja is.

Emellett ugyanúgy a George Maior nevéhez köthető a SRI és a legfőbb ügyészség között létrejött 2009-es titkos megállapodás, amely tulajdonképpen azt jelentette, hogy a titkosszolgálat ügynökei szereztek be bizonyítékokat. Bár George Maior nagykövetként minden kétséget kizáróan sokat segített Klaus Iohannisnak a Bukarest és Washington közötti stratégiai partnerség erősítésében – Donald Trump kétszer is fogadta a román államfőt, Joe Biden pedig 2015-ben a tervezett 60 percnél hosszabb ideig egyeztetett vele – az ügyei nemcsak rá vetnek rossz fényt. Ahogy az sem mellékes, hogy a múlt nagy találkozóit összehozó republikánus kapcsolatait sem nézte jó szemmel a mostani garnitúra. És az sem zárható ki, hogy Bukarest kapott már egy enyhe célzást arra vonatkozóan, hogy az amerikai külügyminisztérium nem feltétlenül néz jó szemmel egy, a titkosszolgálati, hírszerzési érdekcsoportok hálózata mentén szerveződő „deep state”-et, amelynek George Maior minden kétséget kizáróan az egyik kulcsfigurája. Klaus Iohannis, tudatában annak, hogy járulékos veszteség mindig van, kihasználta az exkémfőnök kapcsolatait, nem törődött bele a jelenbe.

Abban bízom, hogy feltámadt benne a kíváncsiság és ki akarja próbálni, milyen lenne, ha leépítené a Szekuritáté maradványait – mert ne feledjük, hogy kiknek a közbenjárása lett az egykori tanügyminiszterből, aki fontos szerepet vállalta a Talpeş-Watts-Treptow trió áltak kiagyalt szélsőséges nacionalista történelemszemlélet terjesztésében, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója. Klaus Iohannis vélhetőleg ezt a ismerte fel és nem azt, hogy Londonban jobb szolgálatot tehet George Maior, bár kétségkívül azzal is számolni kell, hogy Victor Pontával szövetkezve a honi politika befolyásos emberévé válhat, ha nem lesz tisztogatás a titkosszolgálatoknál.

De azt sem árt elfelejteni, hogy a tengerentúliak számára Patriot rakétarendszerek vagy a Himars-típusú sorozatvetők egyébként is mindig jó nagykövetnek bizonyulnak, függetlenül attól, hogy épp ki van az Ovális irodában.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kimaradt?