Évtizedes patthelyzetet sikerült feloldani Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter gyulai találkozóján – mondta  Kalmár Ferenc Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke. A kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság újraindításával új fejezet nyílik a magyar–román kapcsolatokban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, miután román kollégájával, Bogdan Aurescuval aláírt több kétoldalú megállapodást a gyulai Almásy-kastélyban.

A patthelyzet feloldása azonban nem jelenti azt is, hogy normalizálódik a két ország viszonya. Nem eredményezi azt, hogy Románia nem próbál meg újabb piros pontokat begyűjteni az Európai Uniótól vagy az Amerikai Egyesült Államoktól azáltal, hogy Magyarországot igyekszik befeketíteni, tárgyalásképtelennek beállítani.

Erre a legalkalmasabb harctér a kollektív jogok biztosításának vagy elvetésének terepe.

Kalmár Ferenc leszögezte: Magyarország számára alapkérdés a kollektív jogok ügye. „Álláspontunk szerint a kollektív jogok garantálása nélkül a többségi társadalomba való integráció egyenlő az asszimilációval. Mi nem támogatjuk az asszimiláció semmilyen formáját!" – jelentette ki a miniszteri biztos.

Románia arra hivatkozva utasítja el a magyar felvetést, hogy az alkotmánya egységes nemzetállamként határozza meg, és arra is hivatkozik, hogy Európában nincs olyan dokumentum, amely kötelezővé tenné a kollektív jogok elismerését.

Kalmár Ferenc bejelentésére azonnal mozdult a Román Tudományos Akadémia Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikáció Laboratóriuma (LARICS) és a mértékadó adevarul.ro honlapján – úgymond – tanulmányt közölt a doktorandusz hallgató – USR-Plusszal szimpatizáló – Paul Gologan.

(A zengzetes nevű labor és vezetője Dan Dungaciu eddig is azzal tűnt ki, hogy a romániai magyar érdekképviselet felszámolását támogatta. Már 2019-ben Dungaciu az intézmény megrendelésére készült felméréssel bizonygatta, hogy a románokat foglalkoztató egyik legfontosabb ügy a magyar kérdés. Amelynek megoldását vázolta is: az RMDSZ-t nemzeti konszenzussal kell kiiktatni a román politikából. Írása – biztatásként a román szavazóknak – még az EP-választások előtt jelent meg)

Magyarország kihúzza Románia alól a szőnyeget című – tudományos értekezésként tálalt – írásában a fiatal doktorandusz, Paul Gologan Dan Dungaciu stílusában emeli a mennyekbe a román külpolitikai gyakorlatot és jobb ügyhöz méltó vehemenciával veri el a port a magyaron. Megjegyzi, hogy a román külügyminiszter mindig is elkötelezett volt amellett, hogy véget érjen Magyarországgal a diplomáciai csörte, s két állam között korszerű, a bizalmon és a kölcsönös tiszteleten alapuló viszony alakuljon ki. Majd Gologan követendő példaként említi, hogy a román külügyminiszter a gyulai románokhoz szólva, valójában Szijjártó Péternek üzent, amikor azt mondta: gondjaikkal előbb Budapesthez, majd ha nem oldódnak meg, esetleg Bukaresthez kell fordulniuk. Tehát így kellene cselekedniük az erdélyi magyaroknak is, a magyar kormánynak meg rendre kellene utasítania őket.

Ehelyett mit tesz a magyar kormány? – kérdezi Paul Gologan. Megadja a választ is: aznap, amikor a román diplomáciai vezető Gyulán jár, a magyar Országgyűlés elfogadja a Minority SafePacket támogató nyilatkozatát. A doktorandusz eltekint attól, hogy a hatalom megosztásának elve szerint egy demokratikus államban a parlament nem a kormány alárendeltje. Miként attól is, hogy a Minority SafePack  kezdeményezői elleni perbe jó szívvel állt bele a román kormány is.

Amiért harmadszor is elhibázott Paul Gologan elemzése, az az, hogy a vitás kérdések nem írhatják felül két szomszédos ország együttműködését.

A politika esszé másik vonulata az, hogy Paul Gologan azt kéri számon a romániai magyarokon, hogy 100 év elmúltával sem integrálódtak, Budapesten pedig, hogy miért ellenzi az integrációt.

Erre a választ tudják jól felvetői is. Mert a kollektív jogok szavatolása nélkül a többségi társadalomba való integráció egyenlő az asszimilációval.

Azzal, hogy a magyar kormány támogatja a kollektív jogok bevezetését Európa szerte, még nem jelenti azt, hogy kihúzza a szőnyeget a kollektív jogokat elutasító Románia alól.

Miként remélem azért, mert a Román Tudományos Akadémia laborjának doktorandusza beletörli a bakancsát a megbékélés piros szőnyegébe, azon elfér, megfér egymás mellett a négy érdekelt fél is: a román és a magyar kormány, illetve a magyarországi románok és az erdélyi magyarok képviselője is.