Nagyjából az élet ritmusához igazodik ez a dinamika, de az esetek 85-90 százalékában nem formalizáljuk-tudatosítjuk, hogy igenis korteskedés zajlik: az is kampányszámba megy, ha egy ritka betegségben szenvedő  páciens kezeléséért teszünk közzé felhívást, de az iskolai meleg étkeztetést sürgető szülői aláíráslista, a környezetvédelmi világnapokon szervezett erdőtisztítás, vagy a családon belüli erőszakról szóló tájékoztató „hadjárat”, akár a méhek védelme ügyében lezajlott uniós szignógyűjtés, sőt a diszkrét, ám gyakran hatékony(abb) lobbizás – mind egyazon alapszándékra vezethető vissza. Megannyi erőfeszítés a társulásról, a közös(nek vélt) cél eléréséért fogant szövetkezésről szól.

Most éppen csend van, hivatalosan, a kalendárium s a törvény szerint. És hó nincs, tél se nagyon, a halálról meg… szóval Vörösmarty most másként időszerű, ha egyáltalán. Annyiban mégis, hogy a Krímben már két éve dúlt a stratégiailag indokolt – mintegy félmillió halottat és sebesültet okozó – öldöklés, mikor e keserű levében forgó vak csillagról megírta rapszódiáját. A csend most másképpen sűrű, sejtetésektől terhes. Nem a lemondás, a jeremiádos sóhajok ideje ez, talán a mérlegelésé. Az opciók mögötti változatos háttér elemzését (az „eddig is mindig rájuk szavaztam”-tól a „megkapják a voksomat, de nem érdemlik”-ig) nem most kell szétszálazni és elemezni, az időfaktor más logikát diktál. Közben pedig egyre világosabb: a számvetést nem lehet majd megspórolni; friss intő példa erre, ahogyan a „hirtelen betoppanó” AUR előretörését négy éve is konstatáltuk-forma, mélyebb, strukturált diskurzus nem alakult ki erről a jelenségről. Bár ez egyre kézzelfoghatóbb mumus, még mindig többnyire a történet hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy… szakaszáig jutottunk a szövegértelmezésben.

És a 24 órás cezúrára megint rálicitál a kampány harsánya. Manipulátorok, médiamágusok, egyéb segédcsapatok, újabb zsetonadag a dübörgő gépezetbe. Közéletet küzdőtérré, mi több: tűzvonallá degradáló energiafluxus. Határokat, úgynevezett vörös vonalakat fölösleges keresni a terepen, nem vetélkedés ez már, küzdelemnél is jóval több. Létünk hát nem egyéb, mint permanens korteskedés, a jelenlegi szakasz mégis más, formabontó keretbe kívánkozik. Vizsgázik elit, plebs, sajtó és megannyi mögöttes szándékhordozó, mindenik a maga szabta mérce szerint. Nem tisztem drámaivá hangolni a regisztert, a fejlemények eleve a súlyosabb tónusokra rezonálnak. 

Naptárilag december másodikán csak egy új hét kezdődik, de korántsem közömbös, miként jutunk közös és nem is kevés dolgainkkal, ha nem épp dűlőre, legalább egyről a kettőre. Felemás idők: a másfél itt aligha lehet lépték.