A hazai magyar sajtóban nem volt vezető hír, hogy Magyarország átvette az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét Németországtól a nemzetközi szervezet döntéshozó testületének pénteken Hamburgban tartott miniszteri találkozóján.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar elnökség programjáról elmondta, hogy három súlypontra helyezték azt: a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, valamint a gyermekek és családok jogainak védelmére.

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést nem vette napirendre a brüsszeli Európai Bizottság. Az ET székhelyére is utalva megjegyezte, hogy a magyar elnökség révén remélhetőleg „Strasbourg jobban teljesít, mint Brüsszel”.

A magyar külügyminiszter arról is szólt, hogy az ET-ben Európa keleti és nyugati fele is rendelkezik képviselettel, ezért alkalmas platform a Kelet és Nyugat közötti „kulturált párbeszéd” újraindítására, amire nagy szükség lenne az egyre súlyosbodó politikai konfliktusok és a „néha már-már hidegháborús retorika” közepette.

A 47 európai országot – köztük az Európai Unió tagállamait – összefogó ET saját meghatározása szerint „a földrész vezető emberi jogi szervezete”. Szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének.

Magyarország ez év novemberéig tölti be az Európa Tanács elnöki tisztségét, így lehetősége nyílik a nemzeti kisebbségi jogok védelmének  előremozdítására. Erről Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztosa beszélt a vajdasági Magyar Szónak adott interjúban.

A Brassóhoz kötődő – az elemi és középiskolát a Cenk alatti városban abszolváló – politikus elmondta, hogy az Orbán-kormány jóváhagyta az ET elnöksége alatti magyar prioritásokat. A nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása az első helyen áll, hiszen a magyar külpolitikának ez az egyik alappillére – mondta Kalmár Ferenc.

Bejelentette: a fél év során négy konferenciát szerveznek a kisebbségi jogvédelem témakörében. Az első június 29-én lesz Strasbourgban, ahol az ET jelenlegi nemzeti kisebbségvédelmi lehetőségeit, az eddigi sikereket és kihívásokat fogják áttekinteni. A második konferenciát szeptember elején, Budapesten tartják. Lehetőséget adnak az etnikai kutatóintézetek képviselőinek véleményük és munkájuk eredményeinek bemutatására. Meghívást kapnak a bolzanói, flensburgi, ljubljanai, budapesti intézetek is. Továbbá megszólítanak jogvédő intézeteket is, például a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Intézetet, valamint bemutatják az ET által a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok lehetőségeiről készített jelentést is. A harmadik tanácskozás szintén Budapesten lesz. A nemzeti kisebbségvédelem európai jó gyakorlatainak a bemutatását tűzték ki célul. Napirenden lesz a közép-kelet-európai gyakorlatok és az autonómiák kérdésköre is. A negyedik értekezletet Strasbourgban rendezik meg, és a jövőről fog szólni. Neves politikusokat, szakembereket hívnak meg, hogy mondják el véleményüket a nemzeti kisebbségvédelem jövőjéről, milyen követendő utak vannak/lehetnek annak érdekében, hogy megőrizzük a sokat hangoztatott európai diverzitást, sokszínűséget és nemzeti identitásokat.

Kalmár Ferenc és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott együtt készítették el A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az Európai Unióban elnevezésű dokumentumot, amely azokat az axióma jellegű elveket tartalmazza, amelyek egységes európai jogi keretet biztosíthatnának a nemzeti kisebbségvédelem területén. Az öt alapelv a következő: a nemzeti kisebbségek védelme nem belügy, hanem európai ügy; a nemzeti kisebbségvédelem alapját az identitásvédelemnek kell képeznie; az identitásvédelemhez szükségesek mind az egyéni, mind a kollektív jogok; a nemzeti identitásnak nem kell feltétlenül követnie az állampolgárságot.

A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy nemzeti kisebbségeket államalkotó közösségeknek kell tekinteni azokban az államokban, amelyekben élnek. Ezek a közösségek évszázadok óta ugyanazon a területen élnek és alkotnak, értékeket teremtettek, amelyek mind Európát, mint az adott országot gyarapítják. Legtöbbször ezek a közösségek több értéket teremtettek az adott régióban, mint az aktuális többségi nemzet.

Ezt a dokumentumot is bemutatják az Európa Tanácsban a magyar elnökség ideje alatt. Céljuk, hogy ezek az alapelvek alapját képezzék egy kötelező érvényű európai keretszabályozásnak.

Kalmár Ferenc beismerte, hogy nem egyszerű a kisebbségi jogalkotás elindítása Európában.  „Az Európai Unió legutóbb a Minority SafePack európai civil kezdeményezés elutasításával újra megmutatta, hogy nem kíván a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozni” – mondta a miniszteri biztos. Aki ennek ellenére bizakodó, mert mint kifejtette: az ET-t viszont úgy lehet jellemezni, mint az európai demokrácia műhelyét, ahol a kilencvenes években megszületett két dokumentum, a kisebbségvédelmi keretegyezményről, valamint a kisebbségi és regionális nyelvek kártája, és mindkettő manapság az európai nemzeti kisebbségvédelem alapjait képezi.

Mi is reménykedhetünk abban, hogy ez alatt a fél év alatt a magyar diplomácia ki tudja mozdítani a holtpontról az európai őshonos kisebbségek ügyét. Ha másért nem, csak azért is, mert a miniszteri biztos ért már el megvalósíthatatlannak vélt áttörést a Kalmár-jelentés  elfogadásával.