És ha népszerűbbek voltak Jézusnál?

Március 4-én volt 55 éve, hogy egy terjedelmes John Lennon-riport jelent meg a brit London Evening Standardban, amelyben az akkor már világhírű zenész olyat mert állítani, hogy „Már most népszerűbbek vagyunk, mint Jézus”. De mondott ennél meredekebbet is: „Nem tudom, melyik fog hamarabb eltűnni, a rock and roll vagy a kereszténység”. Hozzátette, hogy Jézussal alapvetően nincs baja, de a követői ostobák és közönségesek és tönkreteszik az egész ügyet.

Időzített bomba volt, mert bár az anglikán Angliában nem keltett különösebb visszhangot, a Datebook nevű amerikai tinédzserlap 1966 júliusára, a Beatles közelgő (akkor még nem lehetett tudni: utolsó) amerikai turnéja előttre időzítette az újraközlést. Az ottani szerkesztők londoni kollégáikkal ellentétben azonnal kiszagolták a szenzációt, és Lennonnak a kereszténység eltűnéséről szóló kijelentéseit címlapon emelték ki a riportból.

Erre már rögvest beindult a bigott gépezet, égtek a Beatles-lemezek, fényképek; tüntetések voltak Lennon a Sátán! feliratú transzparensekkel, nem éppen a keresztényi szeretet jegyében. Több amerikai rádióállomás letiltotta az együttes számait, Spanyolország és a Vatikán denunciálta Lennon szavait.

Lennon végül 1966 augusztusában egy chicagói sajtótájékoztatón elnézést kért szavaiért, bár hangsúlyozta: azokat a szövegkörnyezetből kiragadva közölte a Datebook.

A Vatikánnak több mint 40 év kellett, hogy megeméssze Lennon szavait. 2008 novemberében, a Fehér Album megjelenésének 40. évfordulóján a világsajtóban megjelent számos méltató cikk mellett a Vatikán hivatalos lapja címoldalon hozta a pápai megbocsátást, és – az újság jellegét tekintve, eléggé rendhagyó módon – hosszasan dicsérte a Beatlest, a lemezt és magát Lennont is. Utóbbi ezt már nem érhette meg, tavaly decemberben volt 40 éve, hogy egy őrült lelőtte az akkor 40 éves zenészt.

De hiába a késői megbocsátás, Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa nem kért ebből. „Azt mondták ránk, hogy mi vagyunk maga az ördög, most pedig meg akarnak nekünk bocsátani?” – érvelt Ringo, majd a katolikus egyház pedofil botrányaira utalva hozzátette, hogy mással kellene foglalkozniuk, nem a Beatles-szel.

A zenész zsörtölődése tökéletesen érthető, hisz a Szentszék nyilatkozata az együttes 1966-os lidércnyomásszerű amerikai koncertsorozata idején olaj volt a tűzre, az utolsó Beatles-turné maga volt a pokol. A déli államok rendkívül prűd és könnyen manipulálható társadalma egy emberként vetette magát az új ellenségre, a Beatlesre, a hadjáratból még a Ku Klux Klan is kivette a részét, és folyamatosak voltak az életveszélyes fenyegetések. Ringo később azt nyilatkozta, hogy minden koncert alatt halálfélelem gyötörte. Ez a megpróbáltatásokkal teli turné nagyban hozzájárult ahhoz, hogy örökre felhagyjanak a koncertezéssel, amely aztán szétválásukban is közrejátszott.

Tehát, ha azt nézzük, hogy ki kinek ártott többet, akkor bátran kijelenthető, hogy talán nem is annyira Lennon volt az, aki túllőtt a célon, hanem a Vatikán. A józanabb bírálok már akkor megjegyezték, hogy bár Lennon flegmán fogalmazott, kritikája, miszerint az egyház nem sokat foglalkozik a krisztusi tanítások vonzóvá tételével az ifjúság körében, akár jogosnak is tekinthető. Ráadásul nem is olyan biztos, hogy a gombafejű őrültséget mondott, mert ha a 60-as évek közepén valaki tényleg elkezdi számolni a Beatles-rajongókat és Jézus híveit – legyen bármilyen méltatlan is a párosítás – mekkora égés lett volna, ha nem Jézus nyeri az összevetést! Nem másért, de akkoriban többen jártak Beatles-koncertekre, mint templomba, és a Megváltó legfeljebb személyes megjelenésével tudott volna akkora zűrzavart okozni, mint a négy gombafejű feltűnése.

A hatvanas évek az ő évtizedük volt, ez tagadhatatlan. John Lennon történelem, mindenki ismeri, hallotta a nevét. Még ma is, több mint fél évszázaddal eme nyilatkozat tételét követően és 40 évvel a halála után is. Az i-re a pontot egy egyszerű kérdéssel tudnánk feltenni. Mert egyrészt itt van egy pimasz fiatal, a 60-as évek ellenkultúrájának egyik szimbolikus vezetője, akit azóta sem felejtett el a világ, de vajon hányan tudnák kapásból megmondani, hogy 1966-ban ki volt a pápa?

Kapcsolódók

Kimaradt?