Amerika augusztus 1-től egységesen kezeli a magyar állampolgárokat, és mi azt reméljük, hogy az ebből származó hátrány erősíti és nem gyengíti a nemzeti érzést és szolidaritást sorainkban.

Lehet-e nagyobb és biztosabb elismerése a magyar nemzet egységének, mint az, ha az Amerikai Egyesült Államok kezeli egységes nemzetként a magyarokat, éljenek bár az anyaországban vagy annak határain kívül. Két éve derült ki, hogy a Covid alatti utazási korlátozások paravánja mögött, a Biden-adminisztráció suttyomban megkülönbözteti a határon túli magyarok útlevelét az anyaországban születettek úti okmányától, vagyis a vízumkedvezménynél nem a magyar útlevél, hanem elsősorban a születési hely számít. Mikor ez a negatív diszkrimináció napvilágra került, meglepő módon nem kavarta fel a magyar kormányzati kedélyeket, elmaradt a kormányzati tiltakozás. Meg is jegyeztem egy írásomban akkoriban, hogy nem igazán értem a számunkra, a határon túli magyarokra nézve annyira zavaró és megalázó helyzet körüli nagy hallgatást.

Most minden világos. David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete bejelentette, hogy augusztus elsejétől a vízumkedvezmény megítélése során ezentúl minden magyar útlevelet egyformán kezelnek, vagyis egységesen kedvezőtlen eljárásnak vetnek alá minden magyar állampolgárt, jelentősen lecsökkentve ezzel a magyar útiokmány értékét az ESTA beutazási rendszerben. Az okot is megnevezték: az elmúlt évtizedben a magyar kormány könnyített honosítási eljárással egymillió magyar állampolgárságot adott ki, anélkül, hogy a jelentkezőket szigorú személyazonossági vizsgálatnak vetették volna alá. Az amerikaiak szerint ez jelentős biztonsági kockázatot jelent az USA számára, és mivel a magyar kormány többszörös felkérésre sem volt hajlandó az igényelt adatokat átadni, ezért most a magyar útlevél hordozói egységesen a szigorított amerikai ügyintézés hatálya alá esnek. A magyar kormány azonnal visszavágott: ez az intézkedés a Biden-adminisztráció bosszúja, mivel a magyar kormány nem hajlandó a külhoni magyar állampolgárok adatait az USA-nak kiadni.

A helyzet bonyolultabb. Ahogy Magyarország is fennhangon és teljes joggal azt hirdeti az EU-ban, hogy szuverén joga eldönteni, kit enged be és kit nem az országba, úgy az Amerikai Egyesült Államoknak is megvan a joga ahhoz, hogy saját érdekei és meglátásai alapján eldöntse, hogy éppen szigorítja vagy enyhíti egy ország polgárainak a beutazását. Mindenképpen sajnálatos tény, hogy a magyar állampolgárok és a magyar útlevelek augusztus elsejétől kedvezőtlenebb megítélés alá esnek az Egyesült Államokban. Az is tény, hogy az USA mániákusan gyűjti saját polgárairól és mindenki másról az adatokat, nem egyszer a törvény határát súrolva vagy egyenesen átlépve azt. Emlékezzünk csak az Edward Snowden féle ügyre, például. Persze sok ország eleve átadja ezeket az adatokat, míg mások ódzkodnak és vacilálnak, de azt azért nyugodtan elfogadhatjuk, hogy ezek a bizalmas adatok semmiképpen nincsenek az USA-ban jobban kiszolgáltatva a kiszivárogtatásnak, mint az anyaországban, sőt. Lehet, hogy az USA a világ egyik legdekadensebb társadalmává változott, de biztonsági rendszereiket tekintve a legjobbak között tarthatjuk őket számon. Tagadhatatlan tény, hogy a magyar kormány számára nagyon fogas kérdés a külhoni állampolgárok adatainak a védelme, mert sokrétű problémák merülnek fel velük kapcsolatban, különösen amennyiben olyan országban élnek, ahol nem ismerik el a kettős állampolgárságot.

Mit lehet tenni? Vagy igazodni kell Amerika adatigényléséhez, ennek összes előnyével és hátrányával együtt, vagy nem, de akkor meg kell fizetni ennek az árát. Nem elképzelhetetlen, hogy a magyar kormány akár valamiféle politikai-állampolgári nyomás alá kerülhet előbb vagy utóbb, azért mert a „külhoni állampolgárok miatt” most minden magyar állampolgár kedvezőtlen helyzetbe került. Amerika augusztus 1-től egységesen kezeli a magyar állampolgárokat, és mi azt reméljük, hogy az ebből származó hátrány erősíti és nem gyengíti a nemzeti érzést és szolidaritást sorainkban, a kormány pedig, ha már úgy döntött, hogy nem adja ki az adatokat, semmiféle nyomásnak nem engedve, etikus döntése mellett továbbra is következetesen kitart. A megoldáskeresésben sokat segíthetne természetesen a felek közötti jó diplomáciai viszony, viszont az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kormánya között az utóbbi években kialakult köztudottan feszült viszony miatt nincs okunk különösebb jóindulatra számítani.