Az 5. paragrafus védelmében?
Térségünkben évszázadok óta tartunk az oroszoktól és erre meg is van minden okunk. Most ismét orosz veszélyre figyelmeztetnek az európai titkosszolgálatok. Jelentéseikben nem arról van szó, hogy az orosz hadsereg a NATO-t lerohanná, de szinte biztosan katonai akciót indíthatnak a közeljövőben a NATO egységének a megbontására, pontosabban annak bizonyítására, hogy a NATO már nem egy működőképes védelmi szövetség. Mint minden szervezetben, így a NATO-ban is a legnagyobb érték a tagországok egymás iránti bizalma, illetve a szervezet alapszabályai iránti kikezdhetetlen tisztelet. Az oroszok már jó ideje szeretnék ezt az egységet kikezdeni.
Az ötödik évének vége felé közeledő orosz-ukrán háború már jó ideje állóháború jellegét öltötte, ennek ellenére a közelmúltban nagyon felfokozódott az ukránok orosz belső területeket támadó aktivitása. Az ukrán drónok – melyek már Ukrajnában készülnek – nem egyszer Moszkváig eljutottak, és az orosz kőolajfinomítók elleni rendszeres támadásokkal benzin hiányt is képesek voltak előidézni Oroszországban. Ez a fejlemény lépéskényszerbe hozta az oroszokat, ezért újabban nagyarányú támadásokat intéznek az ukrán lakosság ellen, gyakran támadva a fővárost is. Egyik legutóbbi akciójuknak az Ukrán Tudományos Akadémia Kijev belvárosában található székhelye is áldozatul esett.
Az elmúlt öt év alatt bőven riogattak az oroszokkal, beleértve nukleáris fegyvereik bevetésével kapcsolatos híreszteléseket is, de ez a mostani már sokkal reálisabb fenyegetés! Az oroszok nem rohanják le Lengyelországot vagy Romániát, de éket verhetnek a NATO egységébe, kikezdve a tagok egymás iránti kölcsönös bizalmát, melyet a NATO alapszabály 5. pontja kanonizál. Ennek értelmében egy NATO-tagország elleni támadás egyben minden tagország ellen irányul, ezért egységes és azonnali NATO-választ is eredményez. Mindeddig csak egyszer alkalmazták az 5. paragrafust, G.W. Bush amerikai elnök felhívására, a Terror Elleni háború megüzenésekor.
Hogyan bizonyíthatná be Oroszország, hogy a NATO nem működik? Úgy, hogy merész provokációt hajt végre! Orosz katonai egységek megszállnak például egy néhány négyzetkilométeres lakatlan területet valahol a Baltikumban az orosz-lett vagy orosz-litván határon, vagy akár Finnországban, megsértve ezzel az adott ország területi sérthetetlenségét és szuverenitását, egyben a NATO-védelem alatt álló területet is. Az oroszok ezt könnyen megtehetik, aztán várják, a határ orosz oldalán levő erősítéssel a hátuk mögött, hogy mi történik? A megtámadott országnak lépnie kell, mert bármilyen kicsi és jelentéktelen legyen is az elfoglalt terület, ellenséges bakancsok masíroznak rajta, így a NATO-t hívja majd segítségül. A NATO-nak döntenie kell, és az egy mindenkiért, mindenki egyért elve alapján a NATO-tagországoknak azonnal csapatokat kellene a bajba került országba küldeniük, kockáztatva ezzel nem csak katonáik életét, de kormányaik belpolitikai válságát is, de az is lehet, hogy a NATO elbizonytalanodik, időhúzásra rendezkedik be, és a helyzet diplomáciai megoldását javasolja. Ha a NATO lép, az oroszok nagy valószínűséggel visszavonulnak, ha mégsem, akkor az oroszok további provokációkat hajthatnak végre, és akár lakott területet, egy-két falut, egy várost is elfoglalhatnak. Mit fog végül tenni a NATO? Alkalmazza az 5. paragrafust, vagy tovább bizonytalankodik? Nagyon aggasztó, hogy a NATO vezető országa, az USA elnöke kifejezetten NATO-ellenes magatartást tanúsít, nagyon félő tehát, hogy adott esetben mindent megtesz majd, hogy a NATO közös fellépését ellehetetlenítse. Erre a helyzetre egyébként kiváló történelmi analógia kínálkozik: 1936 márciusában Adolf Hitler a Ruhr-vidék megszállására parancsolta csapatait, megszegve ezzel a Versaillei Békeszerződésbe foglalt ezirányú szigorú tilalmat. Provokációjával Hitler az angolok és a franciák abbéli hajlandóságát akarta próbára tenni, hogy hadsereggel is megvédenék-e a békeszerződést? Hitler megengedhetetlen provokációjával szemben természetesen óriási volt a felháborodás, a győztes hatalmak mégsem tettek határozott és valódi lépéseket ennek hatástalanítására. Azóta hozzáférhető, titkos dokumentumok bizonyítják, hogy Hitler parancsot adott a német csapatok azonnali visszavonulására, amennyiben az angolok és a franciák mégis lépnének, de erre nem volt szükség, így a németek a Ruhr-vidéken maradtak, és fény derült a Németországot legyőző hatalmak gyengeségére, Hitler megtudta, amit tudni akart! Mindannyiunk jövője függ Európában attól, hogy elkövet-e a NATO hasonló fisakót?...
(Nyitókép: Agerpres)


