A keresztény ember bibliai alapon jó és könyörületes. Ez nem csak vallási, hanem kulturális kérdés is, itt Európában tisztában vagyunk azzal, hogy milyen szerepe volt a kereszténységnek a társadalomfejlődésben, s milyen következményekkel járt a felvilágosodás, amikortól különválasztjuk az államot meg az egyházat, több-kevesebb sikerrel.

Az európai emberek többsége azzal is tisztában van, hogy ahhoz a globális húsz százalékhoz tartozik, amely uralja a világ erőforrásainak nyolcvan százalékát. Kelet – Nyugat és Észak – Dél szembenállásában leginkább a jó oldalon állunk.

A keresztény ember a modernkori népvándorlást rettegve szemléli, veszélybe kerültek az évezredes szellemi és kulturális értékek. Úgymint a felebaráti szeretet, a tolerancia meg a szolidaritás. Jönnek végeláthatatlan sorokban a nemkeresztény emberek, és innen folytatva már statisztikai a kérdés. Ilyen a demokrácia: azoknak van igaza, akik többen vannak.

A szeretet parancsa és a rettegés egyszerre vannak jelen az átlagtudatban, s minden határozottabb állásfoglalás a migránskérdésben felveti az „őrült beszéd, de van benne rendszer” ismerős érzését. Az a legjobb, ha tőlünk messze, egy távoli kerítés mögött zajlik a dolgok aktualitása. Most így gondoljuk.

Éppen ezért a keresztény megoldás támogat egy törökországi szennyes diktatúrát, ameddig ott visszatartják a menekülteket, s nem igazán izgulunk azon, hogy ezt milyen eszközökkel és módszerekkel érik el.

A hazafiság és a hit parancsa szerint mindenki ott élje le az életét, ahol megszületett. Miért hagyja el valaki a hazáját? Ha háború zajlik, ha bombázás, a hazafinak ott helye, mert élete egy a népe sorsával. Éppen ezért csak ők tehetnek róla, ha évszakonként ezrével fulladnak a Földközi-tengerbe, esnek a felelőtlen emberkereskedők karmai közé.

A hívő ember világképébe nem fér bele a géppuska, a lángszóró meg a halomra lövés, nem az Ószövetség korában élünk, az Újszövetséggel a szeretet vallásává váltak Jézus követői, ezért csak kerítéseket, széles kapukat, szögesdróttal körülvett táborokat építenek, ahol ezrével zsúfolódnak a menedéket kérők embertelen körülmények között. Így talán elmegy a kedvük attól, hogy tömegesen ide jöjjenek.

Csendben félrenéz a civilizált keresztény ember, ha a határ védelmével megbízott rendfenntartók kicsit durvábban teljesítik a kötelességüket, kutyával, gumibottal, könnygázzal veszik el az ide áramlók kedvét a meneküléstől. Mert talán ennél a bombázás is igazságosabb.

Kitér a hitéből a szomszédság, mondom unokáimnak, amikor nagyon hangoskodnak az udvaron. S hosszan elgondolkodom, milyen helyzetekben mondhatták őseink.