Engedjük meg magunknak (amúgy EP-ésen – egészséget, gyógyulást, mester!), hogy többnyire hivatkozás, forrásmegjelölés nélkül idézzünk, akár magunktól is. A kollektív gondolkodásnak, amelynek azért köze van a mondanivalónkhoz, mindegy, hogy éppen kiben fogalmazódott meg egy-egy általánosabb gondolat. (Amúgy a Google könnyen rávezet sok szöveg forrására. Kint sincs senki, bent sincs senki, kattintsunk csak!) Mondatok következnek, valamivé csak összeállnak.

Hit és kétkedés arányait meglelni, kötöttségben a szabadságot, lázadásban a rendet, szabadságban a hitet. Vagy nincs ilyen arány, kushadás vagy hőbörgés csak? Idő nincs, az a baj. Minden kevés.

A liberális demokratizmusban összekapcsolódott a népszuverenitás elve, az alkotmányos parlamentarizmus, az egyetemes emberi jogok, a bírói függetlenség, az ellenzék, a közigazgatás bírói ellenőrzésének eszméje. Számos konkrét egalitárius javaslat született ezek nyomán: az általános választójog, az egyenlő képviselet a törvényhozásban, az esküdtek intézményei.

Az illiberális demokrácia (konzervatív demokrácia vagy irányított demokrácia, egyes értelmezésekben pszeudodemokrácia, részleges demokrácia, alacsony intenzitású demokrácia, üres demokrácia vagy hibrid rezsim) olyan kormányzati rendszer, melyben a választások ellenére a polgárok nem ismerhetik meg a kormányzati tevékenység jó részét a polgári szabadságjogok nagyfokú korlátozása miatt. Az illiberális demokrácia jellemzője a fékek és ellensúlyok rendszerének, a hatalmi ágak szétválasztásának hiánya, a civil társadalmi kontroll gyengesége. Az illiberális demokrácia olyan társadalmi berendezkedést kínál, amely egy kormány választóinak többségi akaratát tekinti elsődlegesnek, és nem óhajtja figyelembe venni kisebbségi véleményt megfogalmazó polgárainak a szándékait, az így kialakított centrális erőtérben zavartalanabbul és hatékonyabban tud kormányozni. (Wikipédia)

Az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő, sajátos nemzeti megközelítést alkalmaz. (Orbán Viktor)

Az Európai Bizottság szóvivője szerint egy nyári diáktáborban elmondott beszédből a bizottságnak nincs oka arra következtetni, hogy Magyarország elállna szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítésétől...

Alkotmányjogi értelemben és a társadalom érdekei szempontjából is jobb egy gyenge vagy éppen rosszul működő, de politikailag felelős, elszámoltatható kormány, mint egy ”csak” szakértőkből (akár jó szándékú szakértőkből) álló, de politikailag nem felelős és nem elszámoltatható, eleve korlátozott döntési képességgel rendelkező „tudós” kormány.

„Mindnyájunkat dühít az, hogy a törvényeket nem alkalmazzák és ennek nincs következménye.” (Kelemen Hunor: Románia megszűnt következmények nélküli országnak lenni)

Megfordult ez is, mint a parlamenti többség: eddig Románia következmények nélküli ország volt, most mintha a dolgoknak csak következményei lennének, okai nem. Az okok, úgylehet, egy másik valóságban vannak.

A hatalom lélektani forrása az erőszak, amely a politikai mezőben elveszti öncélúságát, eszközzé válik, kifejezvén a hatalom erejét. Az erőszak joga mentesíti a hatalom birtokosát a bűntudat, a lelkiismeretfurdalás terhei alól, áthárítva azokat a bűnösként megbélyegzett ellenfélre. Akik a hatalom cselekvőit kegyetlennek, kíméletlennek látják, nem tudják, hogy a politikai mező szenvtelen közegében csakis a túlélés parancsa számít.

„Mindenben elbuknak azok, akik nem tudják összeegyeztetni a szabadságot a biztonsággal". (Albert Camus) „Ha elcseréled a szabadságod a biztonságodért, hamarosan mindkettőt elveszíted.” (Benjamin Franklin) „Az együttérzés és az ima nem elég.” (Barack Obama)

A modern tömegmédia lényegében két egymást kiegészítő szabályozási rendszer révén kelt társadalmi érdeklődést a közös témák iránt. Az első szabályozási rendszer a hírértékű események kiválasztásából, míg a második a bemutatási formák kötelező mintájából áll annak érdekében, hogy az így kiválasztott híranyag a közérdeklődés maximumát teljesítse.

Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz. (Noam Chomsky Hivatalos agymosásról szóló „tízparancsolatának” első tétele)

Ha be vagy pálinkázva, nem érdekel, hogy mennyire szivatnak. (Komment)

A tömeghisztéria örök történelemformáló erő, a hisztéria gerjesztése, manipulálása és kihasználása mindenkori politikai eszköz.

Most lazítasz vagy lázítasz? (Micimackó kérdése az Erőhöz)

Nos, milyen világ ez? Egyszerű, meg is volt mondva: olyan, ahol bármi megtörténhet. De akkor legalább ne csodálkozz – mondja mindezekre a barátom. Legfeljebb nem csodálkozom – válaszolom. Maradjunk abban: zűrzavarban vagyunk. 

Fotó: blogspot.com