Tömegesen menekülnek a hadköteles fiatalok Ukrajnából. A jelenség már Németországban és Lengyelországban is feszültséget okoz, a Kijev támogatása iránt elkötelezett lakosság körében felháborodást váltott ki, hogy az ukrán férfiak a távozást választják a fegyveres honvédelem, a háború helyett. Közben emberhiánnyal küzd Ukrajna hadserege, a toborzás egyre brutálisabb formákat ölt.       

Az orosz–ukrán háború negyedik évében soha nem látott méretű menekülés kezdődött: alig két hónap alatt 100 ezer 18 és 22 év közötti ukrán férfi lépte át a lengyel határt – idézte a Híradó portál a The Telegraph cikkét. A brit lap a lengyel határőrség adataira hivatkozott. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus végén enyhítette a 25 éves kortól kezdődő katonai szolgálatra még nem jogosult férfiakra vonatkozó kilépési szabályokat. Korábban a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatták el az országot; az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak büntetőeljárás kockázata nélkül elhagyhatják az országot és visszatérhetnek. A Politico beszámolója szerint a cél ezzel a lépéssel az volt, hogy az ukrán férfiak 25 éves korukra már hajlandók legyenek szolgálatot vállalni. 

Németországban Friedrich Merz kancellár kormányzó pártjának tagjai arra figyelmeztetnek, hogy bár az ország továbbra is befogadja az ukrán menekülteket, a közvélemény támogatása az ukrán ügy iránt csökkenhet, ha úgy tűnik, hogy a fiatal férfi emigránsok elkerülik a katonai szolgálatot. „Nem vagyunk kíváncsiak olyan fiatal ukrán férfiakra, akik Németországban töltik az idejüket, ahelyett, hogy hazájukat védenék” – idézte a Manidner a Jürgen Hardtot, a Keresztémydemokrata Unió külpolitikai szóvivőjét, aki a Politicónak nyilatkozott. A német foglalkoztatási hivatal adatai szerint majdnem félmillió munkaképes korú ukrajnai kap tartós munkanélküli segélyt az országban.

Kapcsolódó

Újabb szigorítás Ukrajnában: börtönbe zárhatják az illegálisan menekülő katonaköteleseket

A jogszabály indoklása szerint az illegális határátlépések száma az elmúlt három évben robbanásszerűen nőtt.

háború Ukrajna Volodimir Zelenszkij Kárpátalja

A lengyel szélsőjobboldali Konföderáció párt közleményben foglalt állást. „Lengyelország nem lehet menedéke több ezer olyan férfinak, akinek a saját hazáját kellene védenie, miközben a lengyel adófizetők viselik a dezertálásuk költségeit” – fogalmazott az állásfoglalás. Karol Nawrocki elnök a közelmúltban megvétózott egy, az ukránok támogatását célzó törvényjavaslatot, mondván: csak azok kaphatnak juttatásokat, akik dolgoznak és adót fizetnek Lengyelországban.

Lengyelországban közel egymillió, Németországban mintegy 1,2 millió ember tartózkodik, akik az orosz invázió után menekültek el 2022-ben. Ez az uniós ukrán menekültek több mint felét jelenti. Miután az orosz rakétatámadások tudatosan célozzák az ukrán energetikai infrastruktúrát, fűtés és áram nélkül élhetetlenné válhatak a nagyvárosok. A német biztonsági szervek már figyelmeztették Berlint: több százezer új menekült indulhat el Ukrajnából a téli hónapokban.

Havonta húszezer katona dezertál

Közben becslések szerint havonta 20 ezer katona dezertál vagy tűnik el az ukrán hadseregből. A 11 millió hadköteles korú férfi lakosságból a legoptimistább becslések szerint is nagyjából 3 millió fő állhat még a hadsereg rendelkezésre, akik többsége az ukrán munkaerő gerincét adva a megmaradt gazdaságot működteti. A Híradó által idézett Berliner Zeitung által idézett hivatalos adatok szerint csak a háború kezdete óta mintegy 290 ezer katonával szemben indult eljárás posztelhagyás vagy dezertálás miatt. 

Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő, a budapesti Oeconomus Alapítvány igazgatója szerint amikor az ukrán kormány meglepetésszerűen lazította augusztusban a fiatal ukrán férfiak kiutazási szabályait, akkor valószínűleg maguk sem gondolták volna, hogy ennek lesz egy váratlan negatív hatása Európában. „Egyrészt nem túl pozitív látni, hogyan reagál a német, a cseh vagy a lengyel társadalom - szolidarítunk az ukránokkal, nők és gyerekek oké, de ukrán fiatal fiúk már ne jöjjenek, inkább a lövészárkokban lenne a helyük. Másrészt azért várjuk meg az év végét a felmérésekkel, azokat mindenképp érdekes és tanulságos lesz figyelni” – fogalmazott Facebook bejegyzésben a posztszovjet térség szakértője. 

Mint írta, az ukrán rendeletnek volt két racionális oldala. „Az egyik, hogy a 18 év feletti kiutazási tilalom azzal járt, hogy azok, akik a háború elől menekülve kivitték az országból a gyerekeiket - főleg ha fiúk - már csak emiatt sem fognak hazatérni. Hiszen időközben eltelt majdnem 4 év. Aki a háború kirobbanásakor még csak 14 éves volt fiú, lassan felnő, és nagykorúvá válik. Na és onnantól kezdve ha az országban van, akkor ott is ragad, és nincs semmi garancia arra, hogy a kormány a következő időszakban nem akarja lejjebb vinni majd a korhatárt. Másrészt pedig azok, akik Ukrajnában maradtak a háború ellenére is, és a gyerekük megközelítette a nagykorúságot, mindent elkövettek azért, hogy a fiúk 18 éves kora előtt kijuttassák őt az országból, és / vagy maguk is kimenjenek vele (feltéve persze, hogy az anyagi helyzetük ezt lehetővé tette). Mindez pedig óriási demográfiai gondokat jelentett, már rövid távon is” – hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton.  

Szerinte a másik érdekes következtetés az augusztusi rendelet kapcsán, hogy ha továbbgondoljuk a logikai ívet, akkor az ukrán vezetés nyilvános értékelést adott arról, hogy nem számítanak rá, hogy a háború még további 3 évnél tovább húzódik. „Hiszen ha 25 évtől hadkötelezettség van, 22 év alattiak pedig szabadon elmehetnek az országból, akkor erre a korosztályra nem számítanak majd három év múlva” - írta a szakértő.   

Kapcsolódó

Csökken az ukránok bizalma Zelenszkijben 

Bendarzsevszkij Anton Ukrajna-szakértő kiemeli: a három és fél év háború alatt sokat változott az ukrán társadalom hozzáállása.

háború Ukrajna Volodimir Zelenszkij orosz–ukrán háború

Nemrég Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója arról számolt be, hogy Ternopil megyében harcedzett, frontot megjárt katonák önkényes toborzásba kezdtek. „A hatóság hivatalos közleményéből kiderült, hogy az önkényeskedő sorozók elrabolták, fogva tartották, bántalmazták, megalázták és zsarolták áldozataikat. Volt, akitől erővel elvették személyautóját, egy rehabilitációját töltő katonától 50 ezer hrivnyát követeltek, hogy szabadon engedjék, áll a rendőrségi közleményben. A legdurvább eset: egy férfit a nyílt utcán gázspray-vel lefújták, a városon kívül egy erdős területre vitték, ott levetkőztették, gyúlékony anyaggal locsolták le és arra kényszerítették, hogy autójuk előtt fusson. Miután áldozatuk nem bírta tovább a tortúrát és összeesett, napokon át embertelen körülmények között tartották fogva” - számolt be az ungvári újságíró. 

Szintén Dunda György írt arról, hogy egy beregszászi ügyvéd autójával törte át Magyarország irányába az ukrán határt, miután idén nyáron akarata ellenére mozgósítottak, de megszökött a seregből, most pedig az országból is. „Az megszokott jelenség Kárpátalján, hogy a zöldhatáron, a Tiszán és a Kárpátok hegygerincén keresztül próbálnak menekülni a háború elől, de a határsorompó áttörése viszonylag új jelenség” - tette hozzá az újságíró. 

Az autós határáttörésről szóló videót Vitalij Glagola exújságíró, az ungvári városháza jelenlegi képviselője osztotta meg: