Egy friss ukrajnai közvélemény-kutatás szerint Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők volt főparancsnoka nagyobb bizalmat élvez, mint Volodimir Zelenszkij elnök. Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója közben arról írt, hogy miközben az ukrán lakosság túlnyomó többsége békét szeretne, Szerhij Marcsenko kijevi pénzügyminiszter a háború 2026-os folytatásával kalkulál, amihez már most 45 milliárd dollárt kér a nyugati partnerektől.  

Míg egy esetleges elnökválasztás első fordulójában a válaszadók mintegy 35 százaléka Zelenszkijre, körülbelül 25 százalékuk pedig Zaluzsnijra szavazna, addig a bizalmi indexet tekintve Zaluzsnij vezet 74 százalékkal  Zelenszkij esetében 68 százalékával szemben. Az ukrán hírszerzés vezetőjében, Kirilo Budanovban a megkérdezettek 59 százalékos bízik. A parlamenti választásokon egy Zaluzsnij-féle hipotetikus párt 23,7 százalékkal végezne az első helyen, őt követné egy Zelenszkij-féle tömb 19,7 százalékkal. A következő helyeken az Európai Szolidaritás Párt áll (7,4 százalék), egy feltételezett Budanov-párt (6,4) és az Azov Párt (5,9) előtt. 

Bendarzsevszkij Anton Ukrajna-szakértő a felméréssel kapcsolatos Facebook bejegyzésében kiemeli: a három és fél év háború alatt sokat változott az ukrán társadalom hozzáállása. Ő is idéz a Rating Group vasárnap közölt adataiból. Ezek szerint most augusztusban a megkérdezettek 59 százaléka támogatja a harcok leállítását a fronton, és inkább tárgyalásos kompromisszumot preferálja. 20 százaléknyian addig folytatnák a harcot, amíg vissza nem szerzik Donbaszt és a Krím-félszigetet. A válaszadók 13 százaléka addig harcolna, amíg helyre nem áll a 2022. február 24. előtti határvonal.

„A válaszadók 82 százaléka szerint a tárgyalás reális út lehet a háború lezárására, ám eközben 75 százalék úgy véli, hogy Ukrajnának csak akkor kellene beleegyeznie a tűzszünetbe, ha ehhez nemzetközi biztonsági garanciák is társulnak” – idézi a szakértő az adatokat. Arra a kérdésre, hogy Mi a legfontosabb most, a többség (58 százalék) a hadsereg jövőbeli finanszírozását és elegendő fegyverszállítást tartotta elsődlegesnek, míg 31 százalékuk inkább a megszállt területek visszaszerzését választotta. „Ezek azért lényeges változások, mert egy hasonló, 2022. novemberi felmérésben (a sikeres tavaszi ellentámadást követően) az ukránok 85 százaléka még azt válaszolta, hogy addig kell harcolni, amíg vissza nem szerzik Donbaszt és Krímet. Ez most 20 százalék” – írja Bendarzsevszkij Anton. 

Kapcsolódó

Készülnek az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák

Az Európai Bizottság elnöke szerint „meglehetősen pontos tervek” készülnek az európai fővárosokban a háború után Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról, és ezek részeként katonai alakulatok esetleges ukrajnai telepítéséről.  

orosz–ukrán háború Ukrajna háború Oroszország béketárgyalások

A szakértő úgy véli, ebben bíztak a Kremlben is. „A folyamatos orosz bombázások, nélkülözés, bizonytalanság, mozgósítás és halál előbb-utóbb mindenkit megtör. Ha lenne komolyabb siker a fronton, akkor az biztosan nagyot lendítene a morálon is, de sajnos a katonai összeomlás hiánya önmagában még nem jár ilyen hatással” – fogalmaz az Oeconomus Alapítvány igazgatója. 

Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója közben arról írt, hogy Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter a háború 2026-os folytatásával kalkulál, amihez már most 45 milliárd dollárt kér a nyugati partnerektől. „Egyvalami egészen bizonyos: a háborút megszenvedő ukrán lakosság túlnyomó többsége békét szeretne. Legnagyobb arányban pedig ott vágynak a megkönnyebbülésre, ahol nap mint nap dörögnek a fegyverek, repkednek a drónok, becsapódnak a rakéták. Az életüket kockáztató, és az azzal fizető katonák sem vágynak másra, semmint hazatérhessenek szeretteikhez” – írta az ungvári újságíró.  

Azt is megjegyezte, hogy az ukrajnai nyilvánosságot nézve, az is szembetűnő, hogy sokan a háború folytatása mellett érvelnek, mondván annak Ukrajna győzelméig kell tartania. „Az ilyen megmondóemberekkel csak az a baj (tisztelet a nagyon kevés kivételnek!), hogy akik ezt harsogják, sem ők, sem szeretteik nem ragadtak fegyvert hazájuk védelméért és a jelekből ítélve nem is nagyon áll a szándékukban…” – fogalmazott Dunda György.