Donald Trump amerikai elnök hétfőn Washingtonban fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, akit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, a brit miniszterelnök, a francia államfő, a német kancellár, az olasz kormányfő és a finn elnök is elkísér a találkozóra. 

A Fehér Ház hivatalos menetrendje a következő: romániai idő szerint este hét órakor érkeznek az európai állam- és kormányfők. Ezt követően, nyolckor Donald Trump személyesen üdvözli Zelenszkijt, majd 20.15-től kétoldalú megbeszélést tartanak. 21.15-kor köszöntik az európai vezetőket, majd a nap csúcspontjaként 22 órakor közös, többoldalú találkozó kezdődik, ahol a háború lezárásának lehetőségei kerülnek napirendre.

Donald Trump vasárnap világossá tette, milyen üzenettel fogadja a Fehér Házban Volodimir Zelenszkijt és az őt kísérő európai vezetőket. Ukrajna békéje csak akkor jöhet el, ha Zelenszkij teljesít néhány orosz feltételt – idézte az Index a CNN-t. Mind mondta: az ukrán elnök azonnal véget vethet a háborúnak, ha akarja, vagy folytathatja a harcot. „Ne feledjük, hogyan kezdődött: Obama visszaadta a Krímet (12 éve, egyetlen lövés nélkül!), és nem lesz NATO-hoz csatlakozás Ukrajna részéről. Vannak dolgok, amik sosem változnak” – írta az amerikai elnök a Truth Social platformján.  

Ukrajnára nehéz döntés vár: átengedi-e Oroszországnak Donbász tartományt, körülbelül hatezer négyzetkilométernyi még el nem foglalt területet Donyeck régióban, valamint 50 kilométernyi erődítményt, miközben Luhanszk teljes egészében orosz megszállás alatt áll. Cserébe Oroszország befagyasztaná a háborút a Zaporizzsja és Herszon régiók jelenlegi érintkezési vonalán.   

Kapcsolódó

Nicușor Dan: Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát

Dan üdvözölte Donald Trump erőfeszítéseit, amelyek az Oroszország  Ukrajna ellen indított illegális háborújának befejezését célozzák egy igazságos és tartós békemegoldást érdekében.

háború Ukrajna Donald Trump Orbán Viktor

A Monitorul Apărării Securităţii szerint a tárgyalási mozgástér meglehetősen szűk. A portál azt írja, Zelenszkij valószínűleg kérni fogja Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait, valamint az orosz csapatok kivonulását Szumi és Harkiv régiókból, egy olyan területről, amely tízszer kisebb, mint a donyecki. „Ha túlzott követelésekkel áll elő, kockáztatja, hogy feldühíti Trumpot, aki akár Ukrajnára is  háríthatja a felelősséget a háború lezárásának elmaradása miatt” – tette hozzá a cikk szerzője, Florin Jipa.   

A portál szerint abban az esetben, ha Trump és Zelenszkij között jól alakulnak a dolgok hétfőn, péntekig akár tető alá is hozható a Putyin–Zelenszkij találkozó, valószínűleg az Egyesült Államok és több európai állam részvételével, egy megállapodás aláírása céljával. A szerző úgy látja, óriási a tét Európa biztonsága szempontjából, beleértve Romániát is, amely a legközelebb fekszik az ukrajnai fronthoz.

„A tárgyalások eredménye ugyanis nemcsak Oroszország ukrajnai agressziójáról szól, hanem a transzatlanti kapcsolatok jövőjéről is. Jelenleg három hatalmi pólus rajzolódik ki: az Egyesült Államok, Oroszország és Európa, ami egyértelműen megmutatja a törésvonalat Washington és az európaiak biztonsági érdekei között” – írja a portál. 

Donbász lakóinak hetven százaléka oroszajkú

A cikk megjegyzi: a háború előtt a Donbászban 6,6 millió ukrajnai élt. A 2001-es népszámlálás szerint mintegy hetven százalékuk állította azt, hogy főként oroszul beszél, de csak negyven százaléknyian vallották magukat orosznak. Zaporizzsja régióban 1,7 millióan élnek, 51 százalékuk ukrán ajkunak vallotta magát, Herszonban valamivel több mint egymillió ember él, közülük 74 százalék ukránul beszél.

Milyen témák vannak az orosz-amerikai tárgyalások napirendjén? Stier Gábor külpolitikai újságíró, elemző, publicista úgy látja, három kérdéscsoportról beszélhetünk. Az első a területi kérdés, amelyben Trump szerint lényegében megegyeztek, Ukrajnának készen kell állnia arra, hogy területeket adjon át Oroszországnak, ellenkező esetben még több földet fog elveszíteni a jövőben.

A második kérdés Ukrajna jövője, amely magában foglalja mind a biztonsági garanciákat, mind az Ukrajnával szembeni követeléseket. Oroszország állítólag nyitott arra, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei Ukrajnának olyan biztonsági garanciát nyújthassanak, amely hasonlít a NATO kollektív védelmi záradékára, az 5. cikkelyre. 

A harmadik kérdés Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok jövője. Utóbbi nem egységes, nézeteltérések vannak az Egyesült Államok és Európa között, de Európán belül is. A szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó Moszkva tér portál alapító-főszerkesztője szerint valójában ez a rendezés talán legfőbb akadálya, hiszen Trump ígéreteinek betartása részben a „tettrekész” európaiakon is múlik, akik ráadásul komoly hatással vannak Kijev véleményének alakítására. 

Az események további alakulásával kapcsolatban Stier Gábor négy lehetőséget lát. Az első: Zelenszkij egyetért azzal, amiben Putyin és Trump megállapodtak, ezt követően háromoldalú találkozóra kerül sor, amelyen megállapodás születik a tűzszünetről. A második: Zelenszkij nem hajlandó elfogadni a megbeszélt feltételeket. Trump pedig nyomást gyakorol rá, hogy elfogadja azokat, aminek nagyon súlyos következményei lehetnek Kijevre nézve. A harmadik: Zelenszkij nem hajlandó elfogadni a megbeszélt feltételeket. Trump erre válaszul nem fog kemény kényszerítő intézkedéseket alkalmazni, hanem egyszerűen ürügyként fogja ezt felhasználni arra, hogy végre „mossa kezeit”, minimalizálva Amerika részvételét a háborúban. A háború folytatódni fog, de Kijev pozíciója jelentősen gyengül az Egyesült Államok „önfelszámolása” miatt.

Negyedszer: Zelenszkij, az európaiak és a Republikánus Párt „héjái” meggyőzik Trumpot, hogy ismét „változtassa meg a koncepciót”, térjen vissza a Putyinnak intézett ultimátumhoz az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetről, szankciók fenyegetésével Oroszország fő kereskedelmi partnerei ellen. Ebben az esetben újabb eszkalációs hullám kezdődhet – fogalmazott a szakértő. 

Kiss Rajmund Amerika-szakértő véleménye itt látható: