Bogdán Tibor: Időzített áradat

Romániában lassan-lassan már minden esemény a novemberi államfő-választások jegyében zajlik. A szabály alól az árvizek sem jelentenek kivételt. A Novaci községbeli Bengesti falut szinte teljesen elsöprő ár is pontosan időzítette önmagát: Victor Ponta államfő-jelölésének idejére.

Ráadásul ez valóban komoly árvíz volt, a hatalmas sziklákat, fákat maguk előtt görgető árhullámok az öt méteres magasságot is elérték. Mit mondjak, politikai hivatásának megfelelő, igazi államfő-bejelentési árvíz volt ez. A forgatókönyvet azonban alighanem túlméretezték, talán mégis ki kellett volna hagyni a „halottak nagy megszavaztatója”, Liviu Dragnea bejelentését a „hozzávetőlegesen két halottról”.

Persze, voltak elégedetlenkedők is. Doina Pana szerint manapság már az árvizek is atipikusak, és bizony, távolról sem olyanok, mint voltak régen. És neki hinnünk kell, derék miniszterünk éppen a vízügyek tárcavezetője.

Szerencsére azonban az árvizeket védelmébe vette Mihnea Costoiu, aki rámutatott, hogy a víz a románoknak szerencsét hoz, így feltehetően szerencsét hoz majd a Victor Pontának is. És neki is hinnünk kell, ő ugyanis a felsőoktatásért és a kutatásért felelős miniszter, csak tudhat valamit az árvizekről… Ergo, aki most elsajnálja kis vagyonkáját az áradástól, az az ország jövőjét teszi kockára.

A kormányfő is elismeréssel is szólt a pontosan megjelenő árvízről, amely lehetővé tette számára, hogy nagy elhatározását a megvadult patak által lecsupaszított falu lakossága előtt jelentse be. Vagyis az igazi Romániát megtestesítők előtt, akik „nem könyvszagúak és nem a tévéből léptek elő”. Minimum politikailag tájékozatlan és elfogult az, aki nem fogja fel, hogy mindezért nem túl nagy áldozat, hogy az áradat elvitte az „igazi Romániát megtestesítők” néhány vacak kacatját. Ez már csak azért is helyes volt, mert az „igazi”, esetünkben stílszerűen a „mély Romániát” megtestesítők sem állnak jobban az árvízben mindenüket elveszített embereknél.

Megtudhattuk végre azt is, hogy Victor Ponta miért szeretne államfő lenni. Azért, hogy több ideje maradhasson a gyermekeire. Kormányfőként ugyanis nem marad sok ideje rájuk, és úgy véli, államfőként többet lehetne majd együtt velük. Ennek kétszeresen is örvendhetünk: egyrészt a kis Ponta-csemeték miatt, másrészt pedig azért, mert ebből kihámozható, hogy Victor Ponta feltehetően nem lesz játékos államfő.

Azon a napon mintha a haragos égbolt, a pusztító felhőszakadás is előrevetítette volna: a megtépázott falu lakossága számára még nem ért véget a nap. És így is lett: a pusztító árvíz után megérkezett Victor Ponta.

Kimaradt?