Bogdán Tibor: A hajóskapitány bankja

Traian Băsescu államfői semlegessége különös módon nyilvánul meg. A pártsemlegességet illetően a Demokrata Liberális Párt szponzora, a verespataki bányakitermelés tekintetében pedig a saját maga által meghirdetett semlegességen a projekt messzemenő támogatását érti.

Rossz nyelvek szerint a csúszópénzekkel nemigen fukarkodó Roşia Montana Gold Corporation őt is lefizette – de ne higgyünk a gonoszkodóknak. Az ártatlanság vélelme alapján tekintsük úgy, hogy csupán azért tartja fontosnak az arany kitermelését, hogy azt a Román Nemzeti Bank felvásárolhassa és a jelenlegi 103 tonnáról 200 tonnára növelje nemesfémkészletét.

Egyszóval a magam részéről nem kételkednék Traian Băsescu jóhiszeműségében (nem mintha nem lenne rá okom), a szakértelmében azonban igen. A Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu szerint ugyanis alapvető hiba lenne, ha a központi jegybank a jelenlegi aranykészletét tovább növelné. A Román Nemzeti Bank feladatai közé tartozik az árak stabilitását biztosító pénzpolitika kidolgozása. A túlzott mértékben felvásárolt arany pedig közvetlen kihatással van a gazdaságban forgalmazott pénzmennyiségre, amelynek egy részét a jegybanknak „sterilizálnia” kell, azaz vissza kell fognia, az infláció elkerülése érdekében – amint Mugur Isarescu tanácsosa, Lucian Croitoru is fogalmazott, hozzátéve: meg kell tartani a jegybank aranyból, euróból, különleges lehívási jogokból és dollárból összeállt pénzügyi struktúráját.

Mugur Isărescu kijelentését közvetlenül azt követően tette, hogy a kormány bejelentette, stratégiát készít elő a verespataki aranybánya megnyitására. Aligha lehet titok, hogy a jegybank kormányzója szavaival éppen a kitermelésből származó arany felvásárlása elől zárkózott el.

A központi jegybank kormányzója kissé „babonás” is: mint mondta, valahányszor a Román Nemzeti Bank aranytartaléka jelentősebben meghaladta a száz tonnát, mindig valamilyen gikszer következett be az ország gazdasági életében.

Ráadásul az arany árának az utóbbi időben bekövetkezett visszaesése miatt a Román Nemzeti Bank csupán szeptemberben 207 millió eurót veszített; ez a mennyiség éppen a duplája lett volna akkor, ha a jegybank aranytartalékai elérik a Traian Băsescu által kívánt kétszáz tonnát.

Hinnünk kell tehát Mugur Isărescu „babonáiban”. Ha a központi jegybank kormányzója a hajózás témakörében beszélt volna – akkor inkább Traian Băsescunak hinnék. Így azonban az ő véleményében bízom. Mugur Isărescu immár huszonhárom éve a Román Nemzeti Bank kormányzója – azonos munkahelyen eltöltött idejével máris bekerült a Guiness-féle Rekordok könyvébe –, és feltehetően még akkor is a központi jegybank élén áll majd, amikor Traian Băsescu már régóta nem lesz a cotroceni-i elnöki palota lakója.

Úgy tűnik azonban, hajóskapitányból lett államfőnkben valahol ott él még a kalóz-szellem. A kalózok szerették ugyanis, ha hajójukat jól megrakhatták arannyal.

Kimaradt?