Traian Băsescu, aki – szokásához híven – politikai szerepvállalásában is meggondolta magát, úgy tűnik, elnöki mandátuma lejártával a jobboldal vezetője kívánna lenni (miután korábban azt állította, az államfői tisztség után már más politikai szerepet nem tudna elvállalni). Éppen ezért ismét megkezdte „népfürdőit”, vannak még elegen, akik nem okultak a Boc-kormányok sikertelenségén, a Demokrata Liberális Párt kormányzási kudarcán.

„Hőn szerető népe” azonban rohamosan csökken, ezért Traian Băsescu a mindent felfedő, csak a lényeget eltakaró statisztikákkal kíván magának némi rokonszenvet szerezni. Nemrégiben az Eurostat adatait próbálta a maga javára fordítani, az Európai Bizottság statisztikai szervének adataival igyekezett bebizonyítani, hogy az általa vezetett Boc-kabinetek idején Románia gazdaságilag helyrerázódott, az országban véget ért a válság.

Hogy mennyire nem ért véget, azt valamennyien a bőrünkön érezzük, az államfő által idézett statisztikai adatok ellenére. Mert az igaz, hogy Románia a 2009. évi 9 százalékos költségvetési hiányról 2,9 százalékra szorította le azt, az viszont már messze jár az igazságtól, miszerint minderre – a Traian Băsescu által egyszemélyben képviselt demokrata liberálisok bölcs kormányzása alatt – Románián kívül egyetlen más tagország sem volt képes. Az Eurostat adataiból ugyanis kiviláglik az is, hogy a „román csodát” felülmúlta a költségvetési hiányát az említett időszakban 9,8 százalékról 1,2 százalékra csökkentő Lettország, és valahol Románia szintjén jár a 9,4 százalékot 3,2 százalékra lefaragó Litvánia is.

Az államfő azzal is kérkedik, hogy sikerült a 60 százalékos maximálisan megengedett szint mellett 37 százalékon tartania a költségvetési hiányt – arról viszont hallgat, hogy mindezt az államadósság terhére tette: 2009 és 2010 között Románia adósságai több mint 14 százalékkal emelkedtek, amivel Románia a tizedik helyet foglalja az adósságlistán. Hát így nem volt nehéz az államháztartási deficitet szinten tartani. És arról sem beszél, hogy a Románia mellett a pozitív ranglisták utolsó helyein található Bulgária ilyen tekintetben sokkal jobban áll, hiszen költségvetési hiánya a bruttó nemzeti össztermék mindössze 18,5 százalékát teszi ki.

Arról már nem is szólva, hogy 2008-ban – a helyhatósági és parlamenti választások évben, vagyis a nyakra-főre osztogatott olajjal, cukorral, rizzsel, lisztel, golyóstollakkal stb. megpakolt nejlontasakok esztendejében is – Tăriceanu kormányának kiadásai a bruttó nemzeti össztermék 39 százalékát érték el, ami Bockék idején, 2009-ben máris több mint 41 százalékra nőtt, a költségvetési bevételek pedig közel 37 százalékról 32 százalékra estek vissza.

Az Eurostat statisztikája elején megjegyzi: az intézmény az unió huszonhét országának kormányai által szolgáltatott adatokkal, vagyis „a kliens anyagából” dolgozik. Ami már önmagában megkérdőjelezi a számok hitelességét. Főleg, ha a csúsztatásairól híres Romániáról van szó.