A természet törvényeit nem lehet kijátszani. Ezt a nemzeti érdekű infrastruktúrákért és külföldi beruházásokért felelős megbízott miniszter, Dan Şova is megtapasztalhatta (aki egyébként nemrégiben, pártfőnöke utasítására, Washingtonban megtanulta azt is, hogy a holokauszttal sem ildomos szórakozni).

A természet konokságára a közelmúltban, az autópályák építése kapcsán jött rá a rendkívül hangzatos feladattal megbízott tárca nélküli miniszter, aki csak úgy, amolyan hasbeszélő módjára, önmagában elbeszélgetett sztrádaépítő mérnökökkel.

Dan Şova ugyanis azt akarta, hogy a Comarnic-Brassó, a Craiova-Pitesti és a bukaresti körgyűrű a 2016-os választásokig elkészüljön. Nagy sietségét természetesen nem az autópályák szükségessége magyarázza – Romániában havonta a legjobb esetben is 4-5 kilométernyi sztráda épül –, hanem a választások közelsége, amikor is lenne mit letenni, némi képzavarral, a választó asztalára.

Csakhogy most jön a természet kérlelhetetlensége. A tervező mérnökökkel folytatott képzeletbeli beszélgetése során ugyanis drámai fordulat következett be. Mert Şova ugyan elmondta a sztrádaépítés általa elképzelt tervét, imígyen megfogalmazva: „Én azt akarom, hogy a fentebb említett sztrádák három év alatt, 2016-ra, még a választások előtt elkészüljenek”. A mérnökök azonban – odabent, a tárca nélküli miniszter úrban – felkészültek a beszélgetésre és nyomban nyomós érvvel leintették: „Igen, ön mindezt akarhatja, csakhogy technológiailag ez nem így működik. A beton száradási ideje nem veszi figyelembe az ön terveit. Számításokkal igazolhatjuk, az ön által megadott határidő nem tartható, mi több, be is bizonyíthatjuk, hogy a beton száradása még több időt vesz majd igénybe az ön által megadottnál határidőnél”.

Így adta elő a tulajdon belső mérnökeivel folytatott beszélgetését a tárca nélküli miniszter úr, akinek tehát ily módon fejet kellett hajtania a természet szigorú törvényei előtt, amelyeknek megfelelően például a szülés is kilenc hónapig tart, még akkor is, ha egyszerre tízen szülnek.

Dan Şova tehát belátta: az évek hosszú sora alatt az autópályák a beton száradási ideje miatt nem készülhettek el. (Feltehetően a kátyúkat is a száradni nem akaró beton makacssága miatt nem sikerül betömni).

Azt nem tudjuk, hogy a tárca nélküli miniszter úr megkérdezte-e a gondolatából kipattant mérnököktől, hogy mégis, mennyi idő alatt szárad ki a víztartó román beton; esetleg megoldásként nem lehetne-e napenergiával, vagy mondjuk hatalmas legyezőkkel, törülközőkkel szárazra dörzsölni azt a betont, így aztán sajnos, azt sem tudhattuk meg, mennyi is lehet a beton aszalódási ideje.

A romániai sztrádaépítés eddigi történetét ismerve az viszont már világos lehet számunkra, hogy a beton mifelénk igen nehezen szárad. És ha a pontos időt nem is tudjuk, mindennek alapján elmondhatjuk: a román beton mindig tovább szárad, mint amennyi a sztrádaépítésre kitűzött határidő.