A jövő elkezdődött.

Hogy milyen lehet harminc év múlva az emberi társadalom, arról Yuval Noah Harari izraeli történész, gondolkodó jóslata beszél: a demokrácia jelen formájában nem élheti túl a bio- és infotechnológia összeolvadását.  Harari kíméletlen, akik megérik 2084-et, valószínű, hogy digitális diktatúrákban fognak élni. Ez a diktatúra különbözni fog minden eddigi diktatúrától, a társadalom tagjait teljes ellenőrzésnek vetik majd alá, s ezzel ellehetetlenül bármiféle ellenállás a rendszerrel szemben, legyen az aktív vagy passzív. A Mesterséges Intelligencia (MI) a fejlett biotechnológiának köszönhetően nemcsak azt fogja tudni pontosan, hogy mit, hogyan érzünk, hanem azt is elérheti, hogy azt érezzük, amit az MI irányítója akar. Ő határozza majd meg, hogy mikor legyünk depisek és mikor heppik, mikor sírjunk, és mikor nevessünk.

Bármennyire hihetetlennek is tűnne, hogy ez bekövetkezhet, máris vannak olyan történések, amelyek efelé mutatnak.

Olvasom, hogy a koronavírus-járvány miatt idén nem tréfálkozik a Google április elsején. Miután az IT-cég irányítói komoly dilemmának tartották a kérdést, hogy a társadalmi válságok idején lehet-e viccelni, lefuttatták az algoritmust és azt az eredményt kapták, hogy nem érdemes viccelődni világjárvány idején. Nagyon sok ember bántónak találná a poénkodást, s elpártolna a Google-től, az IT-cég esetleg anyagi károkat is szenvedne. Ezért a Google bejelentette, hogy idén elmaradnak a cég amúgy immár hagyományossá vált április elsejei tréfái. A Google levélben közölte a dolgozókkal, hogy a koronavírus-járvány alatt a cég legfontosabb célja az, hogy segítsen az embereknek, így tartogassák jövő áprilisra az idénre kiötlött poénokat.

Olvasom azt is, hogy – számmisztika hívei figyelem! – 2020-ban éppen a 20 Google-poénsort lőtte le a koronavírus. A cég ugyanis 2000 óta minden bolondok napján bejelent valami kamuhírt vagy elrejt valami huncutságot az alkalmazásaiban. Bár, ahogyan elnézem, az éppen két évtizede álhírként tálalt gondolatolvasó termékre – algoritmusra – hivatkozva komorítják el képernyőinket április elsején.

Bár lehet valamiféle félreértés a dologban, amikor arra hivatkoznak, hogy nem viccelnek, mert segíteni akarnak!

A görögök és a kínaiak már évszázadokkal ezelőtt hittek a nevetés jótékony hatásában, ezért fogadtak fel komédiásokat gyógyítás céljából. A középkor udvari bolondjai is szolgálták a fejedelmek testi, szellemi egészségét. A hétköznapi tapasztalat is azt mutatja, hogy azok az emberek, akiknek megadatott, hogy könnyű szívvel, nevetve járják az élet útját, általában egészségesebbek és életrevalóbbak, mint pesszimistább embertársaik – tartja egy nevetéskutató. Se szeri, se száma azoknak a kedvező hatásoknak, amit a nevetés idéz elő. Összességében immunerősítő, emésztést és vérkeringést szabályozó szerepe van a humornak.

A belső szervek és sejtek oxigénellátása ugrásszerűen megnő a nevetés során. Jobb, mint egy aerobik gyakorlat. A számítások szerint a szervezet oxigénfelvétele négyszeresére növekszik. A tüdő kitágul, a légzés intenzitása nő.

Egyszóval jó, ha nevetünk a legkomorabb korban is.

Valószínű, hogy erre gondolt a belügyminiszter is, aki vicces módon küzd a parányi vírus garázdálkodása ellen. Rendeletbe hozta, hogy a szükségállapot idején minden szombaton és vasárnap 17 és 21 órakor a román himnusz szóljon a rendőrautókból. Marcel Vela arra intette a belügyminisztériumi illetékeseket, hogy készítsék fel műszakilag a gépkocsikat arra, hogy a himnuszt „helyesen, tisztán és megfelelő intenzitással” játsszák. Mert másként talán nem hat vírusölőként? – incselkedett bennem a hír hallatán a kisördög.

Mert lehet, hogy 2084-ben nem ilyen lesz az emberi természet, de még hála istennek tudunk nevetni nyomorúságunkon és nyomorúságunkban is, a fontoskodó hivatalnokok pedig emberibbnek tűnnek, ha butaságaikon szórakozhatunk.

Holnap (is) nevessenek sokat! Ne feledjék, minden mosolygás nélküli nap elpazarolt időszak véges földi időnkből!

Derűvel a jövő is megváltható.