Varujan Vosganian kezdte azzal parlamenti hozzászólását a speciális nyugdíjak eltörlését célzó szavazást megelőző vitában, hogy Romániában soha nem a bal- vagy a jobboldali ideológia határozta meg a pártok döntéseit, hanem a populizmus. Majd hozzátette: a populizmus nem a népért való cselekvést, hanem a nép hátán-hitén élősködést jelenti.

És valóban. A keddi képviselőházi törvényhozásnak, a speciális nyugdíjak eltörlésének semmi köze nincs a költségvetés egyensúlyának biztosításához, az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásához. Sokkal több köze van a 2020-as választási évhez: Ha a nép, az istenadta nép kéri, tegyünk úgy, mintha valóban eltörölnénk a kiváltságosok speciális nyugdíját. Akkor is, ha ez azzal jár, hogy megrövidítjük azokat is, akiknek jogosan és érdem szerint járt a különjuttatás.

Az már mosolyra késztetett sokakat, hogy mindenki – a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt is – magának vindikálta a rendkívüli ülés összehívását a külön nyugdíjak eltörlésére. Az is nevetséges, hogy a kormánypárt és az ellenzék is versengve szavazta meg a jogszabályt, magának tulajdonítva azt, hogy ő volt az, ki hallgatott a plebs szavára. Az már egyenesen murisnak hatott, hogy a leghangosabban a szocdemek érveltek a speciális nyugdíjak eltörlése mellett, ők, akik létrehozták a külön nyugdíjak rendszerét.

Nehezen értelmezhető, hogy a liberálisok miért nyújtottak be egy olyan törvénytervezetet, amit már megvitatása előtt a miniszterelnök korrigálhatóként emlegetett. Miközben a munkaügyi miniszter a jogszabály szükségessége mellett érvelt.

Violeta Alexandru elfogadhatatlannak nevezte, hogy a speciális nyugdíjak kifizetésére fordított összeg kétharmada az állami költségvetésből, azok adójából származik, akik nem részesülnek külön nyugdíjban. Elmondta: hibás döntések nyomán az ügyészek fizetése akár 5 000 lejjel is nőtt egyetlen év alatt, a nyugdíjuk pedig az utolsó munkaévben megvalósított havi fizetésük 80 százalékát is elérte.

(Azt már nem mondta a kalkulált munkaügyi miniszter, hogy az átlagemberek nyugdíja a fizetés negyven százaléka alatt marad, Európában ez a legrosszabb fizetés/nyugdíj arány. Minek olajat önteni a tűzre?)

2020 januárjában 607 egykori számvevőszéki alkalmazott, 1 793 jegyző, 1 436 pilóta, 792 volt parlamenti képviselő és alkalmazott, 839 nyugalmazott diplomata és 3 929 törvénybíró és ügyész részesült külön nyugdíjban.

Az egykori bírók és ügyészek speciális nyugdíjának átlagos értéke havi 18 670 lej, a hazai átlagnyugdíj 13-szorosa volt! A legnagyobb speciális nyugdíjak elérik a havi 70 ezer lejt! A volt magisztrátusok szolgálati nyugdíjának 92 százalékát (havi 67 millió lejt) az állami költségvetésből fedezik, és csak 12,25 millió lej származik az általuk korábban befizetett társadalombiztosítási-járulékból. Így ha nem lenne szolgálati nyugdíjuk, a bírák és ügyészek átlagos nyugdíja nem érné el a havi 3200 lejt. Ami az átlagember számára még így is hatalmas összeg.

A törvényt a külön nyugdíjak eltörléséről – a már említett populizmus szellemében – ellenszavazat nélkül, néhány tartózkodással fogadták el. Úgy, hogy nem tartották be a házszabályt… Mivel a jogszabály a képviselőkre is vonatkozik, arról szabály szerint a két ház együttes ülésén kellett volna dönteni.

Akár ezért is visszautalhatja felülvizsgálatra az Alkotmánybíróság.

Amelynek tagjai szintén részesülnek speciális nyugdíjban, így érdekeltek abban, hogy alkotmányossági kifogással élhessenek. Erre alapot is szolgáltattak az azonnal sztrájkba lépő bírák és ügyészek, akik sajtónyilatkozataikban rámutattak: a jogállásukról szóló törvény a tevékenységükkel járó veszélyeztetettség és szigorú megkötöttségek ellentételezéseként, a pályán maradás bátorítása miatt rendelkezik a kiemelt szolgálati nyugdíjról, amely az igazságszolgáltatás függetlenségének egyik biztosítéka.

És van-e nagyobb, minden hálapénzt megérő eredmény, mint az, hogy a független igazságszolgáltatásnak sikerült néhány perccel Liviu Dragnea bebörtönzése után teljes mértékben felszámolni a korrupciót?

Kedden délután ismét tarolt a populizmus. A szociáldemokrata többség nem akadályozta meg a liberális javaslat elfogadását, sőt azzal vádolhatja meg a kormánypártot, hogy annak tudatában javasolta a jogszabályt, hogy tudta: nagy az esélye, hogy elkaszálja az Alkotmánybíróság.

A liberálisok pedig azzal kérkedhetnek, hogy ők megtették, amit tehettek, s ha nem rajtuk múlik, hát nem rajtuk múlt…

Varujan Vosganian előbb bejelentette, hogy nem szavazza meg a törvényt, kikacsintott a képernyőről a titkosszolgákra, diplomatákra, bírákra és ügyészekre. Aztán másik szemével a népre bandzsítva legfeljebb tartózkodott.

A gondok nevén nevezése továbbra sem az erőssége a Tisztelt Háznak. A vita során senki nem szólt arról, hogy jó, jó, nagy pofátlanság akár ötvenszer több nyugdíjat biztosítani egy bírának, mint egy színésznek vagy esztergályosnak, de a legnagyobb baj a szegénységi küszöb alá nyomni azok nagy részét, akik negyven évnél is többet ledolgoztak.