A szegénység fekete hete

Ha éjjel kinézel az ablakon és azt látod, hogy a szomszédoknál még világosság van, akkor azt jelenti, Black Friday, Fekete Péntek van. A fogalom mára a fejekben összeolvadt a nagy bevásárlási akciókkal. Ilyenkor sokan szabadnapot vesznek ki, hogy az akciókat kihasználva bevásárolhassanak az ünnepekre. Nagy nap a mai, tele nagy nyereségekkel, tele nagy bosszúságokkal. Mert hiába az éjjeli ébrenlét, a kosárba tett termék, az adatok aktualizálása és a telefonos applikáció frissítés gombjának folyamatos nyomkodása, aki az akció indulását követő első 28 másodpercben nem nyomta meg a fizetés gombot a legnagyobb hazai online webáruháznál, az lemaradt az egyik nagy telefonos akcióról. Igazi, feketébe borult nap – értékelik, akik éppen lecsúsztak a nagy fogásról. Pedig voltak ennél sokkal „sötétebb” napok is a történelemben. Egy hétre valót szedtem össze a „pénzügyi” világ szomorú napjaiból.

Fekete Hétfő: így emlegetik azt a napot, amikor 1987. október 19-én összeomlott a New York-i tőzsde. A Dow Jones index 23 százalékot veszített az értékéből, ez volt az addigi legnagyobb napon belüli esés az index történetében. Két hét alatt a 2500 pontos szintről az 1600 pontos mélypontig esett vissza. Az ominózus év jól indult az amerikai piacokon, akkor lépte át a 2000 pontot, augusztusban pedig már 2700 fölé is ment, azonban a gyengülés jelei már az összeomlást megelőző héten érződtek. Végül a fekete hétfő előtti szintet 1988 decemberében érte el a Dow Jones, míg az 1987 augusztusi 2700 pontot 1989 júliusában érte el újból a mutató.

Fekete Kedd: öngyilkos tőzsdeügynökök ugráltak ki Wall Street-i irodák ablakaiból 1929. október 29-én – állítják a merészebb források –, amikor egyetlen nap alatt összeomlott a tőzsdével együtt a gazdasági világ. Az minden bizonnyal igaz, hogy ha nem is olyan látványos formában, de sokan az életükkel fizettek a nagy gazdasági világválságként ismert időszakban, tömegek vesztették el a munkájukat, vagyonukat, egzisztenciájukat, sokan az öngyilkosságba és az alkoholizmusba menekültek.

Fekete Szerda: valutapiaci spekuláció következtében 1992. szeptember 16-án összeomlott a brit font árfolyama, amelyen akkoriban nagyot kaszált a ma is oly sokat kárhoztatott Soros György. Az akkori történések hozzájárultak a szigetországban az euroszkepticizmus terjedéséhez. Ezt azóta is Fekete Szerda néven emlegetik a pénzpiacon, bár van, aki szerint inkább Fehér Szerdáról kellene beszélni.

Fekete Csütörtök: a nagy gazdasági világválság már a Fekete Hétfőt megelőző csütörtökön, 1929. október 24-én elindult a lejtőn, már aznap megkezdődött a részvénypiaci recesszió. Ekkor a New York-i tőzsdén eladási láz indult, ami miatt a részvények árfolyama zuhanni kezdett. Napokon belül több ezer bank ment csődbe az Egyesült Államokban és kezdetét vette a több évig elhúzódó világválság.

Fekete Péntek: az immár évről évre megismétlődő nap, hét vagy lassan hónap, amikor az áruházak akciódömpingjére válaszként az emberek nagyrészének szintén recesszióba vonul az agya. Nem azért, mert mind szellemi fogyatékosok lennének, hanem mert egyre jobb és jobb módszerekkel és pszichológiai trükkökkel veszik rá az eladók a vásárlókat a fogyasztói társadalom oltárán való áldozatbemutatásra: értsd, a pénzük költésére. Természetesen ez lehet win-win helyzet is, amikor a vásárló és az eladó is jól jár, a vásárló egy rég áhított terméket beszerez kedvezményes áron, az eladó pedig túlad a készletei jórészén. Ennek ellenére azonban tudjuk, hogy sok esetben az árkedvezmény puszta átverés. A profi módon felépített marketingkampányok az emberi agy jutalmazórendszerét valóságos lázba hozzák, és egyfajta érzelmi hullámvasúton vezetik el az embereket a vásárlásig.

Fekete Szombat: annak a válsághelyzetnek az elnevezése, amikor a hongkongi dollár 1983. szeptember 24-én elérte addigi legalacsonyabb értékét. Aznap 1 amerikai dollár 9,6 hongkongi dollárt ért, ezért a hongkongi üzletek egy időre amerikai dollárban adták meg a termékek árát a hazai fizetőeszköz bizonytalan hullámzása miatt.

Fekete Vasárnap: a katolikus egyház nagyböjt ötödik vasárnapját nevezi feketavasárnapnak, amikor fekete vagy lila lepellel eltakarják a templomok feszületeit és a főoltár képét, annak jeléül, hogy közeledik Jézus halálának a napja. Ferenc pápa három évvel ezelőtt az évközi 33. vasárnapra meghirdette a szegénység világnapját, amelyet idén most vasárnap, november 17-én tartanak. A pápa felhívása, melyben a szegények megsegítésére, hangjuk meghallására buzdít, a vallási töltet mellett vagy annak ellenére is megszívlelendő minden társadalom számára. A Fekete Péntekek perspektívájából nézve a közelgő szegénység világnapja igazi Fekete Vasárnapnak tűnik. Valódi mélypontnak, amikor még inkább szembetűnik a pazarlásra és túlfogyasztásra épülő társadalom szembenállása a peremre szorultak némaságával, kiszolgáltatottságával, nyomorult helyzetével szemközt.

Milyen jó volna, ha az emberek most vasárnap is olyan lelkesedéssel fordulnának a kitaszítottak irányába, amilyen lelkesen ma nyomkodták okostelefonjaikat a jó fogás reményében. Ha annyiszor egy lejt fordítanánk a szegények megsegítésére, ahányszor ma frissítettük a Black Friday-es oldalakat és applikációkat, akkor talán a feszületeken függő Jézus szemét sem kellene fekete lepellel eltakarnunk szégyenünkben.

Kimaradt?