Mit tehetett volna az RMDSZ? Korábban felmondta a számunkra, erdélyi magyarok számára előnyökkel alig járó együttműködést a szociáldemokratákkal és támogatta az ellenzéki erőket a Dăncilă-kormány megbuktatásában. A logika szabályai szerint – noha kétséges: működik-e a politikában a logika – segítenie kellett a bizalmatlansági indítványt benyújtó Nemzeti Liberális Pártot (NLP), hogy kormányt alakíthasson. Ez azonban erkölcsi dilemma elé állította a szövetséget, ugyanis sokak vélekedése ellenére egyáltalán nem biztos, hogy a magát jobbközépnek tituláló liberálisok demokratábbak, kevésbé magyargyűlölők lesznek, mint a (halvány)vörös-(enyhén)zöld szociáldemokraták. Az RMDSZ is érzékelhette, amit néhányan az erdélyi magyarok közül, hogy az NLP kissé balra tolta magát attól, amit az elmúlt években – Călin Popescu Tăriceanu pártelnök kiebrudalása után – képviselt: a szélsőjobb-középet.

A tapasztalat azt diktálta, hogy írásos megállapodást kell kötnie az RMDSZ-nek az NLP-vel, nem mintha az jelentene valamiféle garanciát számunkra, ám hivatkozási alap lehet a jövőben, a jövő év végén megtartott általános parlamenti választások utáni tárgyalásokra.

A következő év a helyhatósági és általános választások jegyében, a függőleges gazdasági veszedelmek damoklész kardja alatt zajlik majd. Az Orban-kormánynak mindenekelőtt adminisztrálnia kell az országot, még a szükséges reformokat is el kell halasztania, ha nem akarja tálcán felkínálni a győzelmet az ellenzékbőleredményesebb kampányt folytatható szociáldemokratáknak.

Ezért volt bölcs dolog az RMDSZ részéről egy olyan szerződés parafálása, amely nem irányoz elő látványos kisebbségvédelmi intézkedéseket, legfeljebb az eddig elért eredményeket konzerválja.

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a megállapodás szentesítése után  elmondta: 2020-ban már az is előrelépésnek számítana a kisebbségi jogok terén, ha Románia betartaná saját törvényeit és az általa ratifikált nemzetközi szerződéseket, hiszen a magyar orvosképzéstől az anyanyelv-használati jogok érvényesítéséig jelenleg számos olyan kérdés létezik, amelyben egyes hatóságok nem tartják be a törvényeket.

Az NLP a szerződésben vállalta, hogy érvényt szerez a kisebbségi jogokra vonatkozó törvényeknek és nemzetközi szerződéseknek, nem hoz sürgősségi kormányrendelettel és felelősségvállalással törvényeket. A megállapodás rögzíti azt is, hogy az új kormány nem módosítja rendelettel választójogi törvényt sem. Néhány kisebb párt ugyanis a kétfordulós polgármester-választás bevezetését követelte, ezzel pedig mintegy 20 százalékkal csökkenne a magyar polgármesterek száma.

Az ügy piakntériája, hogy az NLP szintén szerződésben ígérte meg a Mentsétek Meg Romániát Szövetségnek, hogy megvizsgálja polgármesterek és megyei tanácselnökök kétfordulós megválasztásának lehetőségét. Ami valószínű elbukik a törvényhozásban, tekintve, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Pro Románia sem támogatja azt. (Azoknak, akik amiatt támadnák az RMDSZ-t, hogy lesz törvénytervezet, amely vitája és elfogadása során nem az NLP-kormánnyal ért egyet: a szövetség nem lehet csatlósa egyetlen román pártnak sem, nem szavazhat maga ellen.)

Az RMDSZ és az NLP által aláírt megállapodás egyik legfontosabb kitétele az, hogy új kormány december 15-ig a parlament elé terjeszti a 2020-as költségvetést. Ha ez megtörténik, legalább az állami intézmények idei szinten való működése szavatolt lesz.

Az RMDSZ nem rejtette véka alá, hogy kifogásolja bizonyos tárcák várományosait, így Bogdan Aurescu visszahozását a külügyminisztérium élére vagy azt, hogy a védelmi tárca élére egy aktív tábornokot ültetnek (még akkor is, ha Klaus Johannis államfő hétfőn sebtében aláírta  Nicolae Ciucă tábornok tartalékállományba helyezésére vonatkozó elnöki rendeletet). Ennek ellenére az Orban-kormány számíthat a magyar szövetség támogatására.

Mert mi mást tehetne az RMDSZ?

A romániai politikai élet színvonalát jelzi, hogy már az is eredményt jelent, ha arról kötünk megállapodást, hogy a hatalom gyakorlója ne tegyen semmit.