A Szociáldemokrata Párt (PSD) az ellen ágál, amit épp a párt korábbi miniszterelnökei csináltak, a legnagyobb állami vállalatok részleges eladása ugyanis szociáldemokrata politikusok nevéhez fűződik.

Azok, akik felnőttként élték meg a rendszerváltást közvetlenül követő periódust, minden bizonnyal emlékeznek a mozgalmas korszak egyik legtöbbet hangoztatott szlogenjére: „Nu ne vindem țara!”. Az, hogy nem adjuk el a országot, tulajdonképpen azt jelentette, nem árusítjuk ki a dolgozó nép elavult technológiával termelő, a fejlesztéshez tőkével nem rendelkező gyárait, pontosabban, nem adjuk el külföldi befektetőnek. Természetesen, utóbb privatizálták ezeket az üzemeket, zömüket az úgynevezett MEBO módszerrel, ami azt jelentette, hogy a tőkével nem rendelkező alkalmazottak lettek a tulajdonosok. Rövid időn belül ezek a cégek hazai ügyeskedők tulajdonába kerültek, napjainkra annyi sem maradt a galád tőkéseknek el nem kótyavetyélt gyárakból, mint Trójából vagy Mükénéből, javarészt bevásárlóközpontok, tömbházak állnak a helyükön.

A zűrös 90-es évek óta negyedszázadnál több telt el, s úgy tűnik, a PSD igyekszik bebizonyítani, hogy a történelem ismétli önmagát. Iliescuék méltó utódjaiként, a szociáldemokraták előkapták az akkoriban oly hatásos demagóg szlogent, s bevetették az Ilie Bolojan megbuktatását célzó hadműveletben.

Népbutítás felsőfokon

„Amikor eladnád a CEC-et, a Romgazt, a Transgazt, a bukaresti repteret, a konstancai kikötőt, a Transelectricát, mindezeket a cégeket, a Hidrolectricát, pluszos cégeket, nyereséges cégeket, amelyek minden évben bevételt, osztalékot jelentenek a költségvetés számára. Ha megpróbálod ezeket eladni az utolsó száz méteren, ez azt jelenti, hogy kirabolod az éléskamrát” – jelentette ki néhány nappal ezelőtt Sorin Grindeanu.

A saját kormánya ellen áskálódó, majd azt megbuktató kormánypárt nem maradt meg a szavak szintjén, benyújtott egy törvénytervezetet „a nemzeti érdekek védelméről a gazdaság tevékenységben”, amely 2027 végéig megtiltja az állami vállalatok részvényeinek eladását. A tiltás alól mentesülnének az öt éve folyamatosan veszteséges és a csődeljárás alatt álló cégek, valamint azok, amelyek részvényeinek az összértéke nem haladja az 5 millió lejt.

A demagógok, a demagógia egyik jellegzetessége a következetesség teljes hiánya, ami Grindeanu esetében is tetten érhető. A PSD elnöke nem hajlandó tudomást venni róla, hogy az állami vállalatokkal végrehajtott legnagyobb tranzakciók szociáldemokrata politikusok nevéhez köthetők.

A galaci Sidex kombinátot, a jelenleg a csőd szélén álló Libertyt Adrian Năstase adta el 2001-ben. Ugyancsak Adrian Năstase kormányfői ténykedése idején vette meg a Petromot, gyanús körülmények között, jóval áron alul, az OMV. Năstase nevéhez fűződik a Distrigaz Sud és a Distrigaz Nord eladása is.

Victor Ponta volt a miniszterelnök, amikor 2013-ban bevezették a tőzsdére a Nulcearelectricát és a Romgazt, egy évre rá pedig az Electricát. A Hidroelectrica tőzsdei bevezetésére Marcel Ciolacu miniszterelnöksége idején került sor. A tőzsdei bevezetés minden esetben az állami tulajdonrész csökkenésével járt, vagyis részleges eladás történt. Szöges ellentétben Grindeanu állításával, ugyanez az elképzelés most is, vagyis kisebbségi, 5-10 százalékos részvénycsomagok értékesítése.

„Inkább legyen 70-80 százalékos tulajdonrészed egy értékes vállalatban, mint 100 százalék egy csődre ítéltben” – véli Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes. Véleménye szerint a tőzsdei bevezetés tőkét jelent kamatfizetés nélkül, a cég értékének a növekedését vonja maga után, átláthatóságot és fegyelmet feltételez.

„Miért zavaró a tőzsdei bevezetés? Mert egy tőzsdén jegyzett céget nem lehet a kényünk-kedvünk szerint ellenőrizni. Mivel nyilvános jelentéstételi kötelezettsége van. Mert sokkal nehezebben lehet politikai eszközként használni. Ez a tulajdonképpeni tét. Nem az ország kiárusítása, hanem az átláthatatlan ellenőrzés elvesztése az ország egyes erőforrásai fölött, amelyeket a párt által küldött dörzsölt fickók éhségének a kielégítésére használtak” – írja Oana Gheorghiu egy Facebook-bejegyzésben.

A PSD álláspontjának a megalapozatlan és képmutató jellege abból is látszik, hogy a PSD-s kormányfők által értékesített állami vállalatok közül a Petrom, a Nuclearelectrica, a Romgaz, az Electrica és a Hidrolectrica is roppant sikeresen működik, jelentős bevéltelt termelnek az államkassza számára.

Halogató taktika

Egyértelműen az állami vállaltok tőzsdei beveztése, vagyis a részleges értékesítésük mellett teszi le a garast Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem docense is. „A román kormány évtiezedek óta adós ezzel. Jó volna, ha végre tőzsdére kerülnének, láthatóvá, értékelhetővé válnának, stratégiai befektetők is megjelenhetnének” – mondja a nagyváradi közgazdász.

Emlékeztet rá, hogy nem csupán a 2024-es kormányprogramban van leírva fehéren-feketén, de szerepel az országos helyreállítási tervben (PNRR), sőt a Románia által az uniós csatlakozás előtt tett vállalások között is. A CEC privatizációjára vonatkozó sürgősségi rendeletet 2005-ben hozták, de azóta eltelt 21 év nem volt elég a végrehajtásához, arra hivatkozva torpedózták meg, hogy ne legyen elprédálva az állam vagyona. Bár az ország jelentős pénzintézetei közé tartozik, mivel nem jegyzik a tőzsdén, nem lehet pontosan tudni, hogy mennyit ér. Ugyancsak hosszú évek óta halogatják a Román Posta és a Salrom tőzsdei bevezetését, utóbbi esetében tavaly épp a parajdi katasztrófa miatt odázták el ismét.

Kapcsolódó

Megoldaná a költségvetési gondokat, ha eladná a kormány az állami vállalatokat?

Akár 18 milliárd lej bevételt eredményezhet a részvények egy részének eladása, ami a tőzsdének is jót tenne.  

államháztartás állami vállalatok tőzsde költségvetési hiány

A CFR Marfă is a privatizálásra kijelölt állami vállalatok közé tartozott, ám a sok halogatás miatt menthetetlenné vált, május folyamán csődöt fog jelenteni. Az évtizedek óta agonizáló, veszteséget veszteségre halmozó cégek egyike a Tarom, ha a tőzsdére került volna, valószínű, hogy már bejelentkezett volna érte egy stratégiai befektető.

Emlékeztet rá, hogy a Hidroelectrica 2023-as beveztése hatalmas siker volt, az év legnagyobb tőzsdei kibocsátása Európában, amire nemzetközi szinten is felfigyeltek a befektetők. Szinte biztos azonban, hogy nem került volna rá sor, ha a kisebbségi tulajdonos, a Fondul Proprietatea befektetési alap nem erőlteti. A román állam mostanáig egyetlen Hidrolectrica részvényt sem adott el, a 80,06 százalékos részvénycsomagot birtokol.

A mostani tervek, bár eredetileg 10 százalékról volt szó, 5-7 százalékos részvénycsomagok értékesítését irányozzák elő. „Ez egyetlen vállalat esetében sem veszélyezteti az abszolút állami kontrollt” – hangsúlyozza Králik Lóránd.  

Elismeri, hogy egy kisebbségi részvénycsomag értékesítése miatt valamennyivel kevesebb jut majd az államnak az éves nyereségből osztalék formájában, azonban ezt bőven ellensúlyozzák az előnyök. A részvények piacra dobása jelentős egyszeri bevételt eredményezne, hatalmas segítséget jelentve az államkassza számára egy olyan időszakban, amikor létfontosságú a konszolidáció, a kormány mozgástere pedig minimális. A tőzsdei listázás révén nő a vállalatok értéke, ami közép távon kompenzálja azt, hogy csökkent az állami tulajdonrész, a tőzsdei forgalom növkedése pedig pluszbevételt generál az államkassza számára.

12-18 milliárd

A pénzügyi elemzők szakmai szövetsége (CFA Románia) tavaly tanulmányt készített a már a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) jelen levő állami vállalatok kisebbségi részvénycsomajainak esetleges értékesítéséről. Számításaik szerint, ha 10 állami vállalat 10-10 százalékos részvénycsomagját dobná piacra a kormány, az 12 milliárd lejt meghaladó bevételt eredményezne, 15 százalékos csomagok esetén pedig 18 milliárdnál is többet.

A szakemberek szerint semmiféle, a gazdaságra leselkedő veszéllyel nem járna, ha az állam pénzé tenné vállalati részesedéseinek egy részét. A tanulmány szerzői emlékeztetnek rá, hogy a Romániában jelen lévő legsikeresebb multinacionális vállalatok szerepelnek valamelyik tőzsdén.