Pénteken, romániai idő szerint 14 órakor veszi kezdetét a koronavírus járvány miatt egy évvel elhalasztott XXXII. tokiói nyári olimpia, amely – a labdarúgó Európa-bajnoksághoz hasonlóan – nevében őrzi eredeti rendezési dátumát, így a történelemkönyvekbe Tokió 2020-ként vonul majd be. Összeszedtünk a legfontosabb tudnivalókat.

Bár a 32. újkori nyári olimpia hivatalosan csak pénteken startol, a különböző versenyszámok már napok óta elkezdődtek, így például - mint írtuk - a férfi labdarúgó tornára 57 év után kijutott román válogatott romániai idő szerint csütörtök délután 1-0-ra legyőzte  Hondurast.

Hat órás időeltolódással három csatornán

Itt érdemes egy pillanatra megállni, ugyanis azoknak, akik élő adásban szeretnék követni a július 23– augusztus 8 között megrendezett Tokió 2020 eseményeit, nem lesz könnyű dolguk, ugyanis a japán fővárosban 6 órával előrébb járnak Erdélyhez képest; a Tokióban legtöbbször reggel 9 órakor kezdődő eseményekhez hajnali 3-ra kell felhúzni a vekkert. Az viszont nekünk kedvez, hogy a fontosabb versenyszámokat, döntőket helyi idő szerint délután, este rendezik meg, ami itthoni idő szerint délelőtti, koradélutáni órának felel meg.

Az olimpiai játékokat nemzetközi, román vagy magyar „szemüvegen keresztül” is lehet követni. Míg az Eurosport várhatóan az objektív szempontból is legfontosabb versenyszámokat közvetíti két csatornáján (Eurosport 1, 2)  addig a román, illetve magyar közmédia csatornái - természetesen - az ország sportolóinak szereplését részesíti előnyben.

Túlzásba vitt japán alaposság

A legtöbb csapat már Japánba érkezéskor szembesült azzal, hogy a távol-keleti ország hatóságai a japánokra jellemző alaposságnál is alaposabban járnak el az olimpiára érkezők ellenőrzésekor. A hosszú utazástól elgyötört vendégeknek órákat - akár hármat-négyet is - egy repülőtéri folyosón kellett várakozva tölteniük, mire rájuk került a sor. Természetesen a sportolók prioritást élveztek, azaz elsőként eshettek át a kötelező, de lassú procedúrán, így a nyálmintás koronavírusteszten is. A repülőteret csak azt követően lehetett elhagyni, hogy megérkezett a teszt negatív eredménye, amelyre legalább egy újabb órát kellett várni.

A házigazdák alaposságát és körültekintését, valamint szabálykövető magatartását talán az példázza a legjobban, hogy a légi kikötőt elhagyva busszal a központba szállították az akkreditált személyeket, akik onnan taxival mehettek a szállásukra. Csakhogy a szervezők minden egyes embernek külön taxit hívtak, még azoknak is, akik az előző 24 órában végig együtt utaztak és egy helyre is tartottak. A taxihoz lifttel lehetett lemenni, de abba is egyszerre csak egy ember szállhatott be. Ez a hozzáállás ugyan rendkívül lelassította a folyamatot és növelte a sort, de azt a célt szolgálja, hogy az olimpia alatt véletlenül se alakuljon ki gócpont a koronavírus-járvány kapcsán.

Mikor és ki produkál pozitív koronavírustesztet?

Abban mindenki egyetért, hogy a koronavírus minden előzetes számítást keresztülhúzhat, hiszen a Japán hatóságok által bevezetett szigorú ellenőrzések miatt (ellenére?) bárki produkálhat pozitív koronavírustesztet. A szervezőbizottság pedig „könyörtelen” ezekben az esetekben, az érintetteknek két hétre karanténba kell vonulniuk, és így nem versenyezhetnek a továbbiakban.

A kellemetlenségeket elkerülendő a szervezők egy úgynevezett Covid-illemtant állítottak össze a sportolóknak. Unalomig ismert alapszabály, hogy a maszk viselése és a távolságtartás kötelező, ettől csak bemelegítésnél és verseny közben tekinthetnek el az indulók.

Azoknál a sportágaknál, amelyekben a sporteszközöket többen használják, azokat minden váltásnál fertőtleníteni kell. Ilyen a tornászoknál a gyűrű vagy a korlát, ritmikus gimnasztikában a labda és a szalag, de akár asztaliteniszben az asztal is.

A sportolók a nézőtérről szurkolhatnak társaiknak - az olimpia egyébként gyakorlatilag zárt kapus lesz -, de ezt leginkább tapssal tehetik meg, az éneklés, kiabálás, fütyülés tilos.

A díjátadón a sportolók - természetesen maszkban - saját maguk akasztják majd a nyakukba az előzőleg gondosan fertőtlenített érmet, amelyet tálcán nyújtanak át nekik. Szigorúan a saját fokukon kell maradniuk a dobogón, és el kell tekinteniük a kézfogástól, egymás megölelésétől.

Mindenki elégedett az olimpiai faluval

Vékássy Bálint, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára szerint egészen nagyszerű a sportolói falu, amely egy mesterséges sziget 44 hektáros területén 21, egyenként 14, illetve 18 emeletes házból áll.

„Bármely korábbi játékokkal összehasonlítva kiváló az olimpiai falu, különösképpen a rióihoz képest. Kifejezetten szép, tágas és precízen kidolgozott a 18 ezer ágyas olimpiai falu, amelyből 229 ágy a magyaroké” – mondta a sportvezető.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke is dicsérte az olimpiai falut. Szerinte a japánok fantasztikus munkát végeztek az előkészületek során és Tokió a „legjobban felkészült” házigazda, ami különösen figyelemre méltó a pandémia okozta nehéz körülmények miatt.

A versenyzők - a kiváló körülmények ellenére - más légkörre számíthatnak, mint a korábbi játékokon, mivel nekik is tartaniuk kell egymástól a kétméteres távolságot, viselniük kell a maszkot, az étteremben egyedül étkezhetnek, alkoholt nem vihetnek a szobájukba, az edzőteremben pedig plexifallal választották el egymástól a gépeket. Minden sportoló a fellépése előtt öt nappal költözhet be a faluba és versenye után két nappal el kell hagynia azt.

Szigorú előírások a nyitóünnepségen

A bevonuláson részt vevő versenyzőknek a stadionon kívül két-, belül pedig egyméteres távolságot kell tartaniuk egymástól, és végig maszkot kell viselniük. A zárt kapus eseményen a lelátón is csak nagyon korlátozott számban foglalhatnak helyet a meghívottak, ugyanis a nemzeti olimpiai bizottságok képviseletében csupán az elnök és a főtitkár vehet részt, rajtuk kívül pedig a helyszínre utazó vezető politikusok lehetnek jelen.

A 2019 decemberében átadott, 68 ezer férőhelyes Olimpiai Stadion környékét teljesen elzárták az autós forgalomtól.

Az viszont továbbra is talány, hogy a mostani eseményen hol fog állni és milyen lesz a kandeláber, amelyben az olimpiai láng lobog majd 16 napon át, ugyanis azt nem látni a lelátóról. Az azonban látszik, hogy az Olimpiai Stadion küzdőtere teljesen le van takarva, illetve áll az az emelvény is, amelyen a zászlórúdra felhúzzák majd az olimpiai lobogót, és amelyen vélhetően elhangzik a szervezőbizottság elnökének, vagy éppen Thomas Bachnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elsőszámú vezetőjének a beszéde.

Módosult az olimpiai eskü szövege

„Ígérjük, hogy a szabályokat tiszteletbe tartva és betartva, a fair play, az elfogadás és az egyenlőség szellemében veszünk részt az olimpiai játékokon. Szolidárisak vagyunk egymással, és a doppingolás, a csalás és a diszkrimináció bármilyen formája nélkül kötelezzük el magunkat a sport mellett. Tesszük ezt a csapataink megbecsülésére, az olimpizmus alapelveinek tiszteletben tartásával és azért, hogy a világot jobbá tegyük a sport által" - idézte a NOB az új esküszöveget.

 A szöveget az eddigi egy-egy helyett két - japán - versenyző, valamint két edző és két versenybíró mondja el a résztvevők nevében.

Olimpiai eskü először az 1920-as antwerpeni játékok megnyitóján hangzott el, sporttársai nevében akkor Victor Boin vívó tett fogadalmat. Az eredeti szöveget Pierre de Coubertin, a modern kori olimpiai játékok alapítója fogalmazta meg, és sokáig csak minimálisan változott. A dopping elutasítására való utalás a 2000-es sydneyi olimpiára került a szövegbe.

Két-két zászlóvivő

A tokiói lesz az első olyan olimpia, melyen a nemek közötti egyenlőség gyakorlatilag teljesen megvalósul, mivel a női résztvevők aránya majdnem eléri a 49 százalékot. A NOB végrehajtó bizottságának döntése értelmében minden résztvevő ország megkapja a lehetőséget arra, hogy legalább egy női és férfi versenyző képviselje. Ugyancsak újítás, hogy a csapatok bevonulásánál egy női és egy férfi versenyző viheti a zászlót a megnyitón, és a NOB bátorítja is a nemzeti ötkarikás bizottságokat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

Csak beoltott NOB-tagok adhatnak át érmeket

Az eredményhirdetéseknél közreműködhetnek és érmeket adhatnak át azok a NOB-tagok, akiket teljes körűen beoltottak koronavírus ellen - írta az insidethegames.biz portál Thomas Bachra, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökére hivatkozva. Korábban a NOB első embere még azt mondta, hogy elmaradnak az ötkarikás játékokon korábban megszokott medálátadási formaságok, mert kijelölt sportdiplomaták helyett Tokióban a dobogósok maguk akasztják a nyakukba az érmet.

A ceremóniáknál egy NOB-tag mellett a sportági világszövetségek képviselője is jelen lehet, de mindkettőjüknek kesztyűt kell viselniük, míg a sportolók az ünnepség teljes időtartama alatt a saját dobogós helyükön maradnak.    

173 magyar sportoló indul

A szervezők közel 12 ezer sportolót várnak Japánban, ebből az amerikai olimpiai csapat adja a legtöbb versenyzőt, 650-et. Oroszország doppingvétség miatt hivatalosan nem szerepelhet az olimpián, így az orosz sportolók nem az ország zászlaja alatt versenyeznek majd.

Rengeteg magyar sportoló, szám szerint 176 szerzett kvótát Tokióba. Végül a startnál „csak” 173-an lesznek, ugyanis a szlalomkajakos Schmid Julia visszalépett, miután a Magyar Olimpiai bizottság (MOB) a COVID-vakcinához kötötte a részvételt. Sérülés miatt nem vállalta az utazást Babos Tímea sem, aki így megfosztotta az olimpiai szereplés lehetőségétől párospartnerét, Jani Rékát is. Az egyéni számokban indulók mellett három csapatnak is szurkolhatunk: a női és a férfi vízilabda-válogatott mellett a női kézilabda-válogatott is érdekelt lesz a játékokon.

Tizenhárom érem?

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke előzetes számításai szerint az olimpia 17 napja alatt 13 érmet szerezhet a magyar csapat. „A 13 érem, amivel mi kalkuláltunk, nem pesszimista vagy óvatos szám, hanem a realitás. Ettől el lehet térni és bízom abban, hogy pozitív irányban el is fogunk" –hangsúlyozta Kulcsár. Mint mondta, van, amikor jól sikerülnek a kiélezett helyzetek és van, amikor nem. Példaként felhozta a Pekingben 2008-ban megszerzett három aranyérmet, ami után 2012-ben nyolc alkalommal csendült fel a Himnusz Londonban.

Három erdélyi magyar a román olimpiai csapatban

Romániát kereken 100 sportoló - 45 nő és 55 férfi – képviseli 17 az olimpián. A legnépesebb delegációt az evezőcsapat küldi Japánba, a 36 sportoló összesen 9 versenyszámban indul az olimpián. Következik 18 játékosból álló labdarúgó válogatott kerete, majd az 10 fős atlétikacsapat. A többi sportágat – úszás, torna, női 3x3-as kosárlabda, kerékpár, birkózás, lövészet, kajak-kenu, asztalitenisz, vívás, triatlon, cselgáncs, íjászat és tenisz – kevesebb mint 5-5 sportoló képviseli.

Az erdélyi magyar közösséget a 400 méteres síkfutásban induló kolozsvári Miklós Andrea, 62 kilogrammosok versenyében kvótát szerzett Incze Kriszta sepsiszentgyörgyi birkózó, valamint a női egyesben és vegyespárosban is induló Szőcs Bernadette marosvásárhelyi asztaliteniszező képviseli. Edzőként ott lesz az olimpián Gál Csaba is, aki a román tornasport legendáját, a 40 éves Marian Drăgulescut készítette fel az ötkarikás játékokra.

„Konzervszurkolással” kedveskednek a sportolóknak

A koronavírus-járvány miatt a küzdelmeket gyakorlatilag nézők nélkül rendezik meg, de ahogy Thomas Bach, a NOB elnöke fogalmazott: nem akarják, hogy a sportolók egyedül érezzék magukat a stadionokban vagy a csarnokokban. A hangulat fokozásának technikai kellékei között lesz egy audio rendszer, amely a korábbi olimpiák alapzaját, a lelkesedést, illetve a tapsot játssza majd be, így a versenyzők úgy érezhetik, hogy mégis ülnek nézők a lelátón.

Emellett otthonról, egy digitális platformon keresztül minden szurkoló küldhet virtuális tapsot is a résztvevőknek, és a helyszíneken, valamint a televíziós közvetítésben látható lesz, hogy melyik országból hányan drukkolnak. Mindenkit arra biztatnak, hogy készítsen magáról egy öt másodperces szelfivideót, küldje be, és ezt is megjelenítik majd a kivetítőkön. Néhány versenyhelyszínen pedig a sportolóknak lehetőségük lesz arra, hogy a versenyük után közvetlenül élő kapcsolatba léphessenek az otthon szurkoló családjukkal és barátaikkal.