Az Egyesült Államok továbbra is szilárdan kiáll Ukrajna euroatlanti törekvései, szuverenitása és területi integritása mellett az orosz agresszióval szemben - jelentette ki szerdán Joe Biden amerikai elnök, mielőtt a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt.

„Megvitatjuk, hogy az Egyesült Államok miképpen tudja ezután is támogatni Ukrajnát demokratikus reformjai keresztülvitelében” – tette hozzá az amerikai elnök.

Biden az afganisztáni kivonulás miatt két nappal elhalasztott találkozón arról is beszélt, hogy miután országa megszabadult az „örök háború” jelentette tehertől, „eltökélt célja, hogy megbízhatóbb szövetségese lesz barátainak, közöttük Ukrajnának.”

A Biden-kormány még a hivatalos találkozó előtt újabb 60 millió dolláros katonai támogatást ígért Ukrajnának, egyebek között "a határai mentén jelentősen megnövekedett orosz katonai tevékenység, a kelet-ukrajnai tűzszünet megsértése, és egyéb provokációk miatt".

Zelenszkij megköszönte Bidennek, hogy „ebben a világ és az Egyesült Államok számára is nehéz időszakban” létrejöhetett a találkozó. Részvétét fejezte ki az afganisztáni kivonulás során öngyilkos merényletben életét vesztő 13 amerikai katona miatt, és megjegyezte, hogy - az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárokkal folytatott háború miatt - Ukrajna is tisztában van azzal, mekkora fájdalmat okoz egy nemzetnek fiai elesése. „Az Egyesült Államok stratégiai partnerünk és erős támogatónk a területi integritás megőrzésében" - mondta Zelenszkij, aki az Ovális Irodában még a sajtó képviselőinek jelenlétében több fontos témát is felvetett. Egyebek között elmondta: kikéri a Biden-adminisztráció véleményét Ukrajna NATO-csatlakozási esélyeiről, az Egyesült Államok szerepvállalásáról a Donyec-medencében kialakult helyzettel kapcsolatban, valamint arról is, hogy számíthatnak-e amerikai segítségre az ott bebörtönzött többszáz ember kiszabadításának ügyében.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy megvitatná Bidennel az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyét. Emellett az ukrán államfő megköszönte Bidennek, hogy Amerika több mint kétmillió vakcinával segítette Ukrajnának a koronavírus-járvány elleni küzdelmét.

Kapcsolódó

Hatvanötezer aláírást gyűjtöttek Kárpátalján az ukrán nyelvtörvény ellen

Hivatalosan átadta a kárpátaljai magyar szervezetek által a kisebbségek nyelvhasználati jogainak korlátozására irányuló ukrán nyelvtörvénytervezetek ellen összegyűjtött közel 65 ezer aláírást tartalmazó íveket Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője Hennagyij Moszkalnak, Kárpátalja kormányzójának pénteken Ungváron.  

kárpátaljai magyarok Brenzovics László Hennagyij Moszkal Ukrajna

A találkozójukat követő közös nyilatkozatban a két vezető azonos célokat tűzött ki számos kérdésben, beleértve a demokrácia és az emberi jogok kiteljesítését, az éghajlatváltozás és a koronavírus-járvány elleni küzdelmet, valamint az orosz agresszió elleni védekezést. „Ukrajna sikere központi szerepet játszik a demokrácia és az önkényuralom közötti globális küzdelemben” - áll a nyilatkozatban, amely nem tartalmazott sem ütemtervet, sem határozott amerikai elkötelezettséget Ukrajna NATO-csatlakozási szándékával kapcsolatban.

Brenzovics: az Ukrajnára vonatkozó amerikai stratégiának foglalkoznia kell a kisebbségi jogokkal is

Az Ukrajnára vonatkozó amerikai stratégiának foglalkoznia kell az Ukrajnában élő kisebbségek jogaival is - hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Joe Biden amerikai elnökhöz és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz intézett nyílt levelében, amelyet szerdán tettek közzé, amikor Biden a Fehér Házban fogadta Zelenszkijt.  

A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kiadott, illetve a Washington Times című amerikai konzervatív napilapban is közzétett nyílt levélben a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: az amerikai-ukrán együttműködésnek közös egyetemes értékeken kell alapulnia, amibe beletartozik az etnikai kisebbségek alapvető jogainak tiszteletben tartása is. Brenzovics leszögezte: Ukrajna 1991-es függetlenségének első 25 évében biztosította az etnikai kisebbségek alapvető jogait; azt, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, és a kisebbségi nyelvek - észszerű kereteken belüli - használhassák a közügyekben. A magyar politikus szerint azonban a dolgok megváltoztak a Krím félsziget 2014-es orosz elcsatolásával, mert ezt követően az ukrán kormány, ellensúlyozandó az orosz hatást Kelet-Ukrajnában, radikálisan változtatott kisebbségi politikáján. Bár - mint a KMKSZ elnöke írja - ezek az intézkedések elsősorban a kelet-ukrajnai, oroszul beszélő lakosságot célozzák, az anyanyelvhasználatra vonatkozó radikális korlátozások más etnikai csoportokat is sújtanak.

A KMKSZ elnöke ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy az oktatásra és az államnyelvre vonatkozó 2017-es törvény szigorúan korlátozza az etnikai kisebbségeket anyanyelvük használatában az oktatásban is. Felidézi továbbá, hogy a július 1-től életbe lépett új ukrán törvény korlátozza - mint fogalmazott - az "őslakos" kisebbségek meghatározását. Ezenkívül a "nemzeti közösségekre" vonatkozó jelenlegi ukrán törvénytervezet is homályos fogalmakra épül, amelyek inkább korlátozzák, semmint védik a meglévő jogokat - állapította meg a KMKSZ vezetője.

A KMKSZ elnöke szerint azzal, hogy a tervezet "kisebbségek" helyett "közösségekről" beszél, látszólag megpróbálja megkerülni Ukrajna kötelezettségvállalásait a nemzetközileg elismert kisebbségi jogi eszközök biztosítása terén.

Brenzovics emlékeztet arra: az Európa Tanács (ET) alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság - amelynek tagja az Egyesült Államok is - megállapította, hogy Ukrajna nem tett eleget a kisebbségek nyelvi jogai biztosításának,  és intézkedéseket javasolt Ukrajnának annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő szintű oktatást a kisebbségi nyelveken. A magyar politikus emlékeztet arra is: az ET Parlamenti Közgyűlése és Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is felszólította Ukrajnát, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek jogait, illetve azt, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés őket. A KMKSZ elnöke hangsúlyozza, hogy Ukrajna eddig teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az ET ajánlásait.

A KMKSZ elnöke szerint az etnikai kisebbségi csoportok elleni gyűlöletbeszédet és -bűncselekményeket megtűrik. Az elmúlt három évben - miképp Brenzovics emlékeztet - ultranacionalista csoportok felgyújtották a KMKSZ irodáját, "állítsuk meg a szakadárokat!"-feliratú hirdetőtáblákat tettek ki magyar közösségi vezetők képeivel, és olyan honlapot működtettek, amelyen a magyar közösségi vezetők címeit gyűjtötték, "Ukrajna ellenségeinek" bélyegezve őket, mindezt büntetlenül.

Brenzovics szerint az ukrán hatóságok is megfélemlítik a magyar kisebbséget. Ezzel kapcsolatban felidézi: tavaly, hamis vádak alapján, fegyveres kommandósok tartottak razziákat magyar kisebbségi intézményekben Kárpátalján. A KMKSZ elnöke úgy véli, Zelenszkij szándékosan ösztönözte a magyarellenes érzéseket azzal, hogy a Donyec-medencei helyzethez hasonlította a magyar etnikai közösséget, miközben „jól tudta, hogy ez az összehasonlítás abszurd”. „A nemzeti kisebbségek Ukrajnában nem új jövevények, ez a régió több mint ezer éve a hazánk. Kárpátaljai magyarokként nem akarunk különleges vagy kiváltságos bánásmódot. Nem akarjuk, hogy az állam ellenségeinek címkézzenek minket, mindig is hűségesek voltunk Ukrajnához. Csak azt akarjuk, hogy elismerjenek minket őslakos nemzeti kisebbségnek, ami vagyunk, hogy megőrizhessük nyelvünket és kulturális identitásunkat, és hogy egyenlő állampolgárként együttműködhessünk a többségi lakossággal annak érdekében, hogy sikeres jövőt biztosítsunk Ukrajnának” – fogalmazott Brenzovics.

Joe Biden amerikai elnök azt mondta: az Egyesült Államoknak képesnek kell lennie arra, hogy olyan külpolitikát folytasson, amely a nemzeti érdekeken és az emberi jogi alapelveken egyaránt alapul - idézte fel a KMKSZ elnöke. Brenzovics szerint ennek értelmében az Egyesült Államoknak Ukrajnával kapcsolatban is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy tiszteletben tartsák az etnikai kisebbségek jogait, illetve egyenlő bánásmódban részesítsék őket.

Kreml: Washington és Kijev Moszkva rovására barátkozik

Sajnálatos, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna azzal a szándékkal akarja kiépíteni baráti kapcsolatait, hogy szembeszálljon Oroszországgal - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön Vlagyivosztokban újságíróknak. Peszkov így kommentálta, hogy a Moszkvával fennálló viszony „magas helyen” ugyan, de „negatív előjellel” szerepelt Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai washingtoni találkozójának napirendjén. „Vagyis ők nem a maguk számára, hanem Oroszország ellen barátkoznak. Ez csak sajnálkozást tud kiváltani” - fogalmazott az orosz elnök szóvivője.

Mint mondta, Oroszország tudomásul vette Ukrajna óhaját, hogy csatlakozni kíván az euroatlanti szövetséghez, valamint Washington álláspontját is, hogy kész támogatni ezt a törekvést. Hozzátette,  hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban többször is kifejezte Moszkva világos, egyértelmű és következetes nemtetszését azzal kapcsolatban, hogy a NATO katonai infrastruktúrája folyamatosan közeledik Oroszország határaihoz. „Ez egyáltalán nem tetszik nekünk” – hangsúlyozta Peszkov.

A szóvivő az Izvesztyija című lapnak adott interjújában kilátásba helyezte, hogy Oroszország „nagyon veszélyesnek” tartja a NATO katonai infrastruktúrájának a határaihoz történő közeledését, ezért saját biztonságának teljes körű biztosítása érdekében ellenintézkedéseket fog hozni, ha ez megtörténne. Rámutatott, hogy az ukrajnai lakosság legkevesebb fele nem kér az észak-atlanti szövetség tagságából, Zelenszkij pedig ennek ellenére ragaszkodik a belépéshez a NATO-ba.Közölte: Moszkva és Kijev távol áll attól, hogy megállapodjon egy esetleges orosz-ukrán csúcs napirendjétől.

A szóvivő szerint Oroszország és az Egyesült Államok viszonyában több olyan kérdés is van, amelyben nem történt előrelépés Putyin és Biden genfi csúcstalálkozója óta. Példaként hozta fel az amerikai börtönökben fogva tartott orosz állampolgárok és az Egyesült Államokban „a nemzetközi jog megsértésével” lefoglalt orosz diplomáciai ingatlanok ügyét. Pozitívumként említette meg, hogy megindult a konzultációs folyamat a fegyverzetellenőrzés és a kiberbiztonság ügyében. Hozzátette, hogy a Kreml nem táplál illúziókat az amerikai szankciópolitika iránt.