Mivel a Konföderációs Kupa első fordulójában „csak” hat gólt kapott Nigériától, Tahiti önbizalomtól duzzadóan várta az Európa- és világbajnok Spanyolország elleni összecsapást. A 10-0-s eredmény végül leképzete a két csapat közötti különbséget. A másik összecsapáson Uruguay 2-1-re nyert a Szupersasok ellen és nagy lépést tett a továbbjutás felé.

SPANYOLORSZÁG–TAHITI

Tahiti kezdte a mérkőzést – rögtön kirúgta taccsra a labdát –, az óceániai játékosok arcán feszültség és izgatottság volt vegyítve. Ez nem tartott sokáig, csupán az 5. percig. Hiába az öt védő, valamint a masszív vonal előtt helyezkedő további négy szűrő, Fernando Torres egy csel után Juan Matával kényszerítőzött a bal oldalon, betört a tizenhatoson belülre, és éles szögből laposan a rövid alsóba passzolt a szöget nagyon rosszul záró Roche mellett (1–0). Roppant kényelmes iramot diktáltak a spanyolok, az első tíz percben egy egészségeset nem sprintelt egyikőjük sem, de ezt is bőven megengedhették maguknak.

A 11. percben Torresnek nem volt szíve leadni a labdát Villának, pedig tőle kapva indulhatott meg a kapu felé, így maradt el a második spanyol gól. A tahiti védelemnek oldalról belőtt labdákat kellett tisztáznia, de a tompított spanyolok nem késztették őket sok hibára. A 18. percben Torres taposott rá a jobb oldali beadásra merészen és jó ütemben kivetődő Roche kezére. A kapust ápolni kellett, cseréje elment melegíteni, de végül tudta folytatni a játékot, és a vétkessel is gyorsan kibékült.

A lelkes tahiti játékosok nem vállalták túl magukat, csak az egyszerűt játszották, csupán egy-két spílerjük vetemedett cselre. Speciel nekik sem nagyon jött össze... A 31. percig kellett várni az újabb spanyol gólra, David Silva szépen tekert laposan a jobb alsó hosszúba Villa kiugratását követően (2–0). Ha egy üzlet beindul... A 33. percben Torres ugrott ki a felező környékéről, majd a kifutó kapust lecselezve az üres kapuba helyezett (3–0).

A 35. percben Tahiti végzett el szögletet a jobb oldalról, öt játékosa helyezkedett a rövid kapufához – ritkán látható taktikai megoldás –, persze, hogy a labda jócskán elszállt felettük... A 37. percben David Villa szép labdaátvétel után az oldalhálóba bombázott, itt említsük meg, hogy a spanyol jobbhátvéd, César Azpilicueta rendre jól lépett fel a támadásokkal, és beadásaiban is volt spiritusz. Csak egy percet kellett várnia a Barcelona támadójának, hogy feliratkozzon a gólszerzők közé. A 38. percben ismét a két egykori valenciai játszott össze, David Silva finoman lekészített kiugratását David Villa spiccelte be, a régi közös élmények felidézéseként (4–0).

A szünet után nem jött ki a folytatásra a spanyol csapatkapitány, Sergio Ramos. Helyére a szélső, Jesús Navas állt be. Mindez szerkezeti változást is vont maga után, a középpályáról Javi Martínez lépett vissza a védelem tengelyébe. Ezzel sem vártak sokat a favoritok: Nacho Monreal bal oldali beadására David Villa robbant be, és a spanyol válogatottsági gólrekorder a 48. percben mindenki mást megelőzve pörgette a labdát közelről a tahiti kapuba (5–0).

A nem túl meggyőző tahiti ellentámadásokat erőlködés nélkül akasztotta meg a spanyol védelem. Az 57. percben legalább ennyire könnyen ment el a jobb szélen Jesús Navas, visszagurítását a második hullámban érkező Torres 12 m-ről a kapuba lőtte (6–0). A villámgyors Navast bezzeg fűtötte a bizonyítási vágy – bár az is lehet, nála ez az alapsebesség –, és rendre körbefutotta a védőjét, a következő beadásából csak azért nem lett újabb spanyol gól, mert Silva túlfutotta a labdát.

A spanyolok lényegesen határozottabban passzolgatnak, mint az első félidőben, alaposan feladva a leckét az óceániai riválisnak. Roche újabb kapitális hibája kellett a hetedik spanyol gólhoz a 64. percben. A tahiti kapus ezúttal is kifutott egy ívelésre, de úgy vetődött rá a labdára, hogy az kiperdült a kezéből. Az ott ólálkodó David Villának nem volt nehéz dolga 13 m-ről az üres kapuba helyeznie (7–0). Minden tahiti játékos feltűnése a spanyol térfélen óriási ovációval járt, Juan Mata viszont a kapuba is betalált a 66. percben (8–0).

Azért Roche sem teljesen „fakezű”, David Villa szabadrúgását, majd Cazorla lövését is szépen védte. A reménybeli becsületgólért erőn felül vállaló Tahiti néha feladva zárt védekezését bátran fellépett, ezt azonban visszakézből büntették a spanyolok. Direkt góllal vagy gólveszélyes akcióval. A 78. percben Torres egy kezezés miatt megítélt büntetőt hagyott kihasználatlanul – nagyon megnézte a bal felsőt, majd a lécet súrolta a lövése –, hogy ugyanabban a percben egy ziccert értékesítsen higgadtan (9–0).

A hajrára David Silva második gólja maradt: a középpályás a 89. percben kapunak háttal vette át a labdát a tizenegyespont magasságában, majd fordulás után bezúdította a jobb alsóba (10–0) a mérkőzés utolsó érdemi momentumaként.

Az 1982-es vb Magyarország–Salvador (10–1) találkozója óta nagy nemzetközi futballtornán egyetlen válogatott sem tudott tíz gólt szerezni. A felnőtt férfiaknál FIFA-tornán kilencgólos siker korábban már volt két alkalommal is (az 1954-es vb-n Magyarország győzte le 9:0-ra Dél-Koreát, húsz évvel később Jugoszlávia Zaire ellen nyert ugyanennyivel), tíz közte azonban most született először. A felnőtt női világrekord a 2007-es világbajnokságon jegyzőkönyvezett Németország–Argentína 11–0.

URUGUAY–NIGÉRIA

Uruguay bekezdett, az első öt percben gyakorlatilag csak a nigériai térfélen folyt a játék. A Szuper Sasok nem nagyon tudtak kireppenni saját térfelükről, míg a fölényben játszó uruk Cristian Rodríguez életerős lövésével komolyan is veszélyeztettek. A mérkőzés elején 78 százalékban birtokolta a labdát Óscar Tabárez együttese.

Tíz percet kellett várni arra, hogy életjelet adjon magáról az afrikai csapat. Ahmed Musa életerős lövése a kapu mellé ment, majd nem sokkal később Ideye Brown próbálkozott, Fernando Muslera meg ügyetlenkedett – de gól nem lett a nigériai szabadrúgásból.

Egy elrontott szöglet után mégis Uruguay szerezte meg a vezetést. Forlan lőtt középre, majd Edinson Cavani luftot sarkalt, Diego Lugano pedig csizmaszárral kapuba pörgette a labdát. 0–1

A vezető találat túlságosan megnyugtatta Uruguayt, míg Nigéria nagyobb sebességi fokozatra kapcsolt. Ideye Brown passzolt a 37. percben a 16-os előtt helyezkedő Mikelhez, aki egy szép csellel lerázta védőjét, és a jobb felső sarokba vágta a labdát. 1–1

Több említésre méltó esemény már nem történt az első félidőben. Változatos játékrészen voltunk túl, a döntetlen mindenképpen igazságosnak volt mondható.

Aztán épphogy elkezdődött a második félidő, és ismét megszerezte a vezetést Uruguay! Egy nigériai labdavesztés bizonyult véglegesnek. A visszatámadás végén létszámfölénybe kerültek az uruk, Cavani szépen tette le a labdát Forlánnak, aki tíz méterről csodálatosan felvarrta a rövid felsőbe a labdát. Tökéletes lövés volt az 51. percben. 1–2

Ez volt Forlán 34. gólja a nemzeti csapatban, amivel vezeti is az örökranglistát. Egy találattal számlál többet, mint Luis Suárez.

A 70. percben Cavani végleg eldönthette volna a meccset, vagy legalábbis nagyon jó helyzetbe lőhette volna övéit. Ziccerben azonban nagyon dadogósan vette át a labdát, majd jóval gyengébb megoldást választott, mint korábban Forlán. Csúnyán a kapu mellé, fölé lőtt.

Nigéria mindent megtett az egyenlítés érdekében, de kitámadtak, így az uruguayiak veszélyes kontrákat vezethettek. A hajrában aztán már nem vezettek, inkább csak védekeztek.

Az utolsó percekben, benne az ötperces hosszabbítással már a túlélésre játszott az uruguayi válogatott. Forlánék nagyon beszorultak a saját kapujuk előterébe, Nigéria azonban nem tudott még csak lövőhelyzeteket kialakítani.

Uruguay kihúzta, amivel óriási lépést tett a továbbjutás felé.