Visky András Kitelepítés című regénye megjelenése óta töretlen népszerűségnek örvend, aminek egyik oka talán az, hogy a huszadik század egyik legsötétebb időszakába nyújt betekintést, nem is akármilyen stilisztikai eszközökkel, ráadásul a mű minden egyes rétegét áthatja a szerző személyes tapasztalata, ami által a szó valódi értelmében egyedi és különleges élményben részesül az olvasó.

Visky András írót irodalmi teljesítménye elismeréseként márciusban Kossuth-díjjal tüntették ki. Nem mellékes tény, hogy ez a rangos kitüntetés, illetve annak elfogadása kapcsán valóságos vita kerekedett, ahol egyes vélemények szerint a szerző akkor cselekedett volna helyesen, ha nem fogadja el a magyar állami kitüntetést. Andrást egy kávé mellett kérdeztük arról, hogy milyen módon (nem) folyt bele a Kossuth-díját övező vitába, ugyanakkor hogyan viszonyul ehhez a kitüntetéshez. Természetesen szóba kerül maga a regény, az alkotói folyamat összetettsége és a Kitelepítés folytatása, de az író mesélt nekünk édesapjáról és családjáról, valamint a tengerentúl bemutatott drámáinak recepciója is terítékre került. András a tőle megszokott szelíd humorral osztotta meg velünk gondolatait, amik egyébként a beszélgetés lejárta után is további gondolkodásra késztetnek, mert ha valakinek, akkor neki egészen biztosan van mondanivalója, amely mindenki számára tanulságos.