Középkori nő életéről szóló időszakos kiállítás nyílt a Zilahi Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum történelmi részlegének Kulturális Pincéjében. Keresztes Tímea muzeológus a megnyitón elmondta, a kiállítás egyedülálló és részletes megközelítéssel a középkori nők életének kevésbé ismert aspektusait tárja fel, és ablakot nyit a nők világára.

A kiállítás során a kéziratokból származó képeken keresztül a látogatók betekintést nyerhetnek a nők mindennapjaiba, a társadalomban betöltött szerepébe, oktatásukba, élettörténeteikbe, valamint a korszak kultúrájába.

„Az eddigi kiállításaimban többnyire szilágysági vagy erdélyi témákat mutattam be, hazai forrásokra hivatkozva, ezúttal többnyire vizuális forrásokra, Európa különböző területeiről származó kódexekre alapoztam legnagyobb mértékben a kiállítást. A felhasznált képek és illusztrációk nagyon beszédesek, fontosak és értékesek, például, ha a középkori nő ruházatát akarjuk ismertetni, bemutatni, vagy, ha az írásos emlékeket maguk után ritkán hagyó, alsóbb társadalmi réteget tanulmányozzuk, akkor ezek a vizuális források sok esetben az egyetlen forrásanyagot jelentik. Ha a látogató megnézi a kiállítást, akkor azzal szembesül, hogy a középkori nők a sztereotípiákkal ellentétben szinte semmiben nem különböztek a mai nőktől: ugyanúgy foglalkoztatta őket a divat, a sport, a zene, a gazdaság, a háztartás, és hasonló érzéseik, problémáik voltak, mint a mai hölgyeknek” – mondta Keresztes Tímea.

A középkor kapcsán gyakran csak a férfiak katonai sikereiről beszélnek, miközben megfeledkeznek a nőkről, akik szintén részt vettek a háborúban, közvetlen vagy közvetett módon, a csatamezőn például ellátták a sérülteket, ételt készítettek, karbantartották a katonai táborokat.

Családalapítás a középkorban

A középkor elején a lányok általában 12 éves kortól házasodhattak, a fiúk 14 évesen, majd a középkor végére ez kitolódott két-három évet. A nemesség körében gyakran megrendezett, érdekházasságok voltak, vagyonszerzés vagy egyesítés céljából, az alsóbb réteg körében viszont gyakoribb volt a szerelemből vagy a vonzalomból kötött házasság. A feleknek jogukban volt elválni vagy újra házasodni. Háborús időszakban nagyon sok nemes asszonyt elraboltak, hogy váltságdíjat kérhessenek értük. Írásos forrásokból ismerünk olyan történetet, amikor az elrabolt nő hazakerült, férjét új feleséggel találta, és mert a nő nem akarta férjével házasságát folytatni, elváltak a püspök előtt. Több példa is bizonyítja, hogy ha a férfi nem tudta kiváltani a rabságból a feleségét, akkor a püspök érvényteleníthette a házasságot. A nők számára a zárdába vonulás lehetősége kiskaput biztosított az érdekházasságok elkerülésére – mesélte a muzeológus.

A kiállításon egy négy darabból álló, feltételesen Szilágybadacsonyból származó kincslelet is megtekinthető. A kiállított ékszerek között látható többek között két gömbös fejű hajtű, amely a késő középkorban és az újkorban is elterjedt volt, méretüket tekintve viszont, a zilahi múzeum tárgyai, ritkának számítanak. A nők a hajuk, a kontyuk vagy a fátyluk feltűzésére, rögzítésére és díszítésére használták őket, így nem csak funkcionális szerepük, hanem dekoratív értékük is nagyon hangsúlyos. E tárgyak kisebb méretű változatai a 16. századtól váltak népszerűvé, és legalább a 18. századig használták őket. Anyaguk általában aranyozott ezüst, díszítésükhöz drága- és féldrága köveket használtak.

A kiállítás megtekinthető keddtől vasárnapig 9.00-17.00 óra között.