A kedvező tavaszi időjárásnak köszönhetően új lendületet kapott a gelencei falumúzeum kialakítása, ahol az elmúlt hetekben látványos előrelépés történt. Az egykori Héjja-féle jegyzői teleken – amely ma már a község tulajdonában van – egyszerre több épület is formát ölt, így a készülő skanzen egyre inkább kézzelfogható valósággá válik.

A munkálatok jelenlegi szakaszában a zsellérház építése már előrehaladott állapotban van, miközben a csűr szerkezete is fokozatosan emelkedik ki a földből. A projekt másik fontos eleme egy multifunkcionális épület, amely később közösségi események, szakmai bemutatók és kiállítások helyszínéül szolgálhat.

Ilyés Botond polgármester a Maszolnak elmondta, hogy a beruházás két fő irány mentén valósul meg. Az egyik a hagyományos falusi porta újraalkotása – zsellérházzal, csűrrel, istállóval és a gatterszínnel –, a másik pedig egy korszerű, többfunkciós közösségi tér kialakítása. A község önerőből finanszírozza a fejlesztést, ezért az építkezés jelentős részét a helyi önkormányzat saját alkalmazottai végzik.

„Nagy anyagi vállalás ez a község számára, de fontosnak tartjuk, hogy saját erőből, lépésről lépésre mentsük meg és mutassuk be őseink örökségét” – fogalmazott az elöljáró.

A cél az, hogy az elkészülő épületek a lehető leghitelesebben idézzék meg a múltat. A falakat hagyományos technikával, sártapasztással és kézi simítással készítik, ami azonban komoly kihívást jelent, hiszen egyre kevesebb szakember ért ezekhez az ősi építési módszerekhez.

A gelencei falumúzeum története 2023-ban indult, amikor az önkormányzat megvásárolta a XIX. században épült, a községházával szemben fekvő egykori jegyzői lakot és a hozzá tartozó, mintegy 27 áras telket a Héjja család örököseitől. Az ingatlanhoz egy 1866-ban épült magtár és egy régi istálló is tartozik, amelyek szintén a készülő skanzen részei lesznek. A település vezetése már akkor jelezte, hogy nem csupán egy hagyományos falumúzeumot, hanem egy élő helytörténeti központot szeretnének létrehozni.

A projekt egyik különlegessége a fafeldolgozás bemutatása lesz, hiszen Gelencén évszázadokon át meghatározó szerepet játszott az erdőgazdálkodás és az ácsmesterség. Ennek jegyében egy korabeli, 1910-ben Budapesten gyártott gatter is helyet kap a múzeum területén, amely egykor a Nemere fatelep felszereléséhez tartozott. A község célja, hogy a felújított szerkezetet időszakos bemutatókon működés közben is megmutathassák a látogatóknak.

A polgármester korábbi tervei szerint a múzeum területén évente legalább egy nagyszabású hagyományőrző eseményt is szerveznek majd, a csernátoni Burrogtató mintájára, ahol a látogatók nemcsak megtekinthetik a kiállított tárgyakat, hanem működés közben is láthatják a régi gépeket, mesterségeket és technológiákat.

A falumúzeum gyűjteménye – az ötlete óta – folyamatosan bővül. A helyiek egyre több családi ereklyét, kézzel faragott bútorokat, néprajzi tárgyakat és használati eszközöket ajánlottak fel. Korábban jelentős adomány érkezett a kézdivásárhelyi Szőcs-Szigyártó Emesétől is, aki húsz év alatt összegyűjtött néprajzi kollekcióját ajánlotta fel a készülő intézmény számára. A gyűjteményben viseletek, szőttesek, kerámiák, háztartási eszközök és több mint százéves textíliák is megtalálhatók.