Márton Áron (1896–1980) egykori erdélyi római katolikus püspök személyiségét, életét és munkásságát bemutató három tárlatot nyitottak meg vasárnap este Kolozsváron, a néhai egyházi elöljáró boldoggá avatásáért tartott szentmise után – számol be az MTI.

A három kiállítás a Márton Áron 130 emlékév keretében jött létre. A tárlatokat az egykori főpásztor születésének 130. évfordulója alkalmából állított össze a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye. Korábban a parlament is Márton Áron-emlékévvé nyilvánította a 2026-os esztendőt.

A 17. Kolozsvári Magyar Napok keretében megnyílt Találkozások Márton Áron püspökkel című tárlat a főtéri Szent Mihály-plébánia udvarán, Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában című kivilágított pannókiállítás a Szent Mihály-templom előtt, míg a Márton Áron, Erdély püspöke című a templomban kapott helyet.

A László Attila kolozs-dobokai főesperes-plébános által celebrált, Márton Áron boldoggá avatásáért tartott vasárnap esti szentmise után a püspök életét Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője ismertette.

„Ha csupán ezeket az eseményeket soroljuk fel”

A három kiállítást Bőjte Csongor segédlelkész mutatta be a híveknek. Azt mondta, annak, hogy a három tárlat a kolozsvári Szent Mihály-templomban és a plébánián kapott helyet, jelképes üzenete van, hiszen Márton Áron fiatal papként itt lett az egyetemi ifjúság lelkipásztora, később a templom plébánosa, majd 1939. február 12-én ebben a templomban szentelték püspökké. Innen indult el azon az úton, amelyen világháborúk, diktatúrák, kisebbségi lét és jogfosztás, üldöztetés, börtön és házi őrizet várt rá.

Ha csupán ezeket az eseményeket soroljuk fel, épp Márton Áron személyiségének lényegét veszítjük szem elől – mondta Bőjte Csongor.

Az emberekért érzett felelősség kapcsolta össze szerepeit

Hangsúlyozta: a kiállítások Márton Áron életének sokféle szerepét – a tanárt, az ifjúság nevelőjét, a plébánost, a püspököt, az üldözöttek védelmezőjét, a bebörtönözött és megfigyelt egyházi vezetőt – mutatják be. Ezeket a szerepeket egyetlen mély meggyőződés kapcsolta össze: az emberekért, a rábízottakért érzett felelősség – tette hozzá.

Ezért a kültéri pannókiállítás elsőként a csíkszentdomokosi ifjút mutatja be, aki néhány nappal érettségi után katonaként indult a frontra, Doberdónál harcolt, és háromszor megsebesült.

Pár évvel később másfajta szolgálatot választott, pap lett, majd az ifjúság nevelője. Később püspök, aki 42 esztendeig vezette a gyulafehérvári egyházmegyét, és akinek püspöki szolgálata szinte egyetlen hosszú történelmi viharon vezetett keresztül.

Egyformán püspöke akart lenni szegénynek és gazdagnak, tanultnak és egyszerű embernek. A közösségért vállalt felelősség számára soha nem jelentette kizárólag a saját közösségének a védelmét.

Az üldözöttek mellett is felemelte a szavát

Felemelte a szavát az üldözött zsidók, majd a német lakosság, később a kommunisták által felszámolt görögkatolikus egyház és annak bebörtönzött püspökei, papjai védelmében. A kiállítás Márton Áron letartóztatásának, börtönbüntetésének, szabadulásának is emléket állít.