Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. január 27-én ölte meg Szerb Antal írót egy nyilas keretlegény.

Utas és holdvilág, Magyar irodalomtörténet, A világirodalom története, A Pendragon legenda… csak néhány azokból a zseniális írásokból, amelyet az 1901-ben született Szerb Antal író, irodalomtörténész és műfordító hagyott ránk. A zsidó értelmiségi családban született fiú már gimnazista korában érdeklődött az irodalom iránt, később emellett német nyelvet, valamint filozófiát is tanult, írásait pedig rendszeresen jelentették meg különböző folyóiratok.

Az igazi nagy áttörést az 1930-as év hozta meg számára, amikor is a marosvécsi Helikon pályázatára megírta a Magyar irodalomtörténet című művét. A bírálóbizottság Babits elnökségével egyetértőleg ezt a pályázatot érdemesítette díjazásra. Az írás két kötetben, az Erdélyi Szépmíves Céh könyveként, 1934-ben jelent meg. A maga idején kivívta a kritika egy részének elismerését. A könyv azóta is a magyar irodalomtörténet-írás legkiemelkedőbb teljesítményei egyikeként tartható számon. 

Az 1937-ben megjelent Utas és holdvilág című regénye ma is igazi kultuszműnek számít, amelyet később angolra, németre, lengyelre, franciára, olaszra, spanyolra, hollandra, szerb és hindi nyelvre is lefordítottak. Szintén kultikus írása az 1941-ben megjelent A világirodalom története is.

Habár katolikusnak keresztelték, s katolikus szellemben is élte életét, a zsidótörvények életbe lépésével neki is fel kellett hagynia akkori állását. Szövegei tiltólistára kerültek, majd 1944-ben munkaszolgálatra hívták be: ekkor írta meg utolsó, Száz vers című művét is.

Kapcsolódó

Jókai, Márai, József Attila – Rájuk emlékezünk 2025-ben

2025-ben is számos neves irodalmi személyiségre emlékezünk születésük vagy haláluk évfordulója kapcsán.

irodalmi évforduló magyar irodalom emlékév magyar költők írók

Habár még abban az évben állítólag kétszer is megszökhetett volna, ő osztozni akart sorstársai szenvedésében. Halála körülményei ellentmondásosak: felesége leírása szerint a legyengült írót „nyilas suhancok” puskatussal félig anyonverték, sérüléseibe pedig nem sokkal később, 1945. január 27-én belehalt.

Sírja Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen Szerb Antal szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”