Az Iszony című produkció rendezője Szabó K. István, a szatmárnémeti ősbemutatóját a társulat és a Gyulai Várszínház koprodukciójában, október 9-én, 19 órától tartják az Északi Színházban – tájékoztatott közleményében a kulturális intézmény.

A Németh László-emlékév kapcsán – 2025-ben volt halálának 50., 2026-ban pedig születésének 125. évfordulója – a nagybányai születésű Kossuth-díjas íróra, esszéistára és drámaíróra emlékezik a Harag György Társulat legújabb premierjével, egyben a 2026/2027-es évad első bemutatójával. Az előadást, amely a szerző Iszony című regényének színpadi adaptációja nyomán készült, augusztus 8-án, Gyulán, a Nyári Összművészeti Fesztivál programjában már megtekinthette a magyarországi fesztiválközönség az Erkel Ferenc Művelődési Központban – most pedig Szatmárnémetiben is bemutatják a koprodukciót. A művet az előadás rendezője, Szabó K. István írta színpadra Gyürky Kata dramaturggal közös munkában.

„A Gyulai Várszínház és a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata közötti, hosszú évek óta tartó együttműködés szép állomása volt tavaly, amikor a szatmári színház két előadással, a Hegedűs a háztetőnnel és A miniszter félreléppel is szerepelt a gyulai Erdélyi Héten. Tavasszal a Gyulai Várszínház Márai Sándor Füveskönyv – Az emberi utazás című előadását láthatta a szatmári közönség. Németh László Iszony című regényének közös színpadi adaptációjával, ősbemutatójával az együttműködés még magasabb szintre lépett” – mondja Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója, aki arról értesülve, hogy a szatmári színház vezetése a Németh László-mű színpadi adaptációjára készül, mindjárt felajánlotta a koprodukció lehetőségét, ugyanis maga is tervezte, hogy idén, Németh László születésének 125. évfordulóján, valamelyik művét a Gyulai Várszínház is színre vigye, az általa vezetett intézmény színeiben megszervezett Németh László Napok keretében.

Az előadás alapjául szolgáló regény a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb lélektani regénye. Jelentősége nem csupán irodalmi értékében rejlik, hanem abban is, hogy olyan emberi és társadalmi kérdéseket vet fel, amelyek ma is aktuálisak. Bár a történet a 20. század első felében játszódik, a regény olyan kérdésekről szól, amelyek ma is érvényesek: az egyéni szabadságról, a párkapcsolatok nehézségeiről, a női identitásról, az elidegenedésről, valamint arról, hogy mennyire nehéz megérteni egy másik ember belső világát. Ennek köszönhetően lett gondolatébresztő olvasmány, amely újra és újra vitára készteti az olvasókat.

„Az Iszony szinte naplószerűen tárja fel egy elkerülhetetlen tragédia történetiségét. Sűrű drámaiságával, rétegezettségével, határozott konfliktusvezetésével ebben a prózai anyagban én nagyon sok színpadi potenciált láttam, még akkor is, ha minden, szavakban finoman bújtatott rezdülést, szinte lehetetlen hitelesen kinagyítani. Ez az, ami valóban megfogott benne, akár egy Bergman-i történet, nagyon sok csenddel, elhallgatással, élesen feltörő sikolyokkal. Gyürky Kata dramaturggal előbb »vázra« bontottuk a regényt, majd megpróbáltam azt újraépíteni, ezúttal keresve azokat az eszközöket, amelyek a teatralitás felől fogalmazzák meg az elbeszélés tartalmát. Természetesen, a szemfüles könyvmoly rögtön kiszúrhatja a hiányzó részeket, részleteket, de ahogyan regényolvasás közben is fantáziánk tovább színezi, árnyalja a cselekményt és a karakterek igazságát, úgy a színpadon is az történik, a közönség ütközteti személyes érzéseit, élményvilágát a színpadi játékkal, és mindenki számára egy sajátos olvasata születik meg a műnek” – mondta Szabó K. István, az előadás rendezője.

A gyulai bemutató szakmai elismeréseket is hozott a Harag György Társulatnak: a főszereplőket, Sosovicza Annát és Rappert-Vencz Gábort megosztva az Őze Lajos-díjjal, Szabó K. Istvánt a rendezésért Sík Ferenc-díjjal jutalmazták.

„Nagy megtiszteltetés, hogy két díjjal is elismerték az előadásunk kapcsán végzett művészi munkát. Biztos vagyok benne, hogy a szatmári közönség is nagy szeretettel fogadja a produkciót. A pénteki, Ács Alajos bérletes előadás nemcsak ősbemutató lesz, hanem olyan ünnepi alkalom is, amikor a díjazottak átvehetik a megtisztelő elismeréseket ” – mondta Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat igazgatója, kiemelve: Németh László emlékét méltón megőrizni a Nagybányán alakult, Szatmárnémetiben működő Harag György Társulat számára egyszerre esztétikai és morális kötelesség, hiszen olyan íróról beszélünk aki vidékünk jeles szülötte – ugyanis az akkor még Szatmár vármegyéhez tartozó Nagybányán született.

„Talán kevesen tudják, de a regény egyetlen korábbi, monodráma-szerkezetű színpadi adaptációját is a Harag György Társulat mutatta be, 1992-ben, Kovács Levente rendezésében és Lőrincz Erika fellépésével. Így ez a mostani tulajdonképpen már a második Iszony-ősbemutató a társulatunk műsorán – ezúttal azonban egy sokkal látványosabb, nagyszabású és népes szereposztású kiadásban. Az külön öröm, hogy ez a közös munka a Szabó K. Istvánnal való találkozás és megismerkedés örömét is elhozta a társulatnak – hiszen olyan rendezőről beszélünk, akinek úgyszólván művészi kézjegyéhez tartoznak immár a saját regényadaptációk, és ezen belül is fontos vonulatot képeznek a magyar klasszikus modernség nagy műveinek értő, mély, érzékeny és ugyanakkor kortárs szemléletű megjelenítései” – teszi hozzá a társulatigazgató.

Németh László leghíresebb regénye, az Iszony a szerző elmondása szerint „egy mozdulatból bomlott ki. Két házastárs ült egymás mellett, s az egyik kényelmesen, elégedetten babrált a másikon, a nemesebbiken”.

 Az egész helyzetből, de a „babrált” szó barbárságából önmagában érzékelhető, hogy miért válik „émelyítő kelepcévé” a házasság a regény főhősnője, Kárász Nelli számára. Hisz azon, akin „babrálnak”, egy termékeny, hasznos magányra vágyó, minden tettét racionálisan ellenőrző nő, a babráló, a mellé férjül szegődött Takaró Sándor pedig egy ösztönlény, aki semmit sem ért abból, hogy milyen következményei lehetnek az ilyesfajta állandó „nyomulásának”. Vagy, ahogy ő maga hívja, a minden éjjel kikövetelt „játszadozásainak”. Annak, amit a másik nagyon nem akar. Ami ellen zsigerileg tiltakozik. Eladdig, amíg a tiltakozás tragédiába nem fordul. 

Az előadás szereplői: Sosovicza Anna, Rappert-Vencz Gábor, Poszet Nándor, Kovács Éva, Bakota Árpád m.v., Méhes Kati, László Zita, Frumen Gergő, Varga Sándor, Gál Ágnes, Bogár Barbara és Mocan Anna.

Az előadás dramaturgja Gyürky Kata m.v., díszlettervezője Horesnyi Balázs m.v., jelmeztervezője Márkus Hannah Gizella m.v., zeneszerzője Ovidiu Iloc m.v.. A produkció létrejöttében Szabó Ritta ügyelőként, Laczkó Tekla rendezőasszisztensként, Varga Kati súgóként, Botos Gergő hangosítóként, Fleisz Patrik és Kecskés Lénárd működött közre. Az előadás szatmárnémeti bemutatója ez év októberében lesz.

A pénteki bemutató előadást követően szombaton 11 órától a Diószeghy Iván bérletesek, vasárnap pedig a Nyiredi Piroska bérletesek láthatják az előadást.