Rejtélyes szerző, groteszk forradalom és egy világ, ahol senki sem az, akinek látszik – a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház február 23-án, hétfőn mutatja be az idei évad első új előadását, Lev Birinszkij Bolondok tánca című darabját.

A bemutató előtt tartott sajtótájékoztatón az alkotók arról beszéltek: a több mint száz évvel ezelőtt írt mű kísértetiesen pontosan rezonál a mai társadalmi feszültségekre. A nagyszínpadra épített stúdióelőadás február 23-án, hétfőn este 7 órától kerül a közönség elé, miközben a színház épülete átalakítás előtt áll – az intézmény nehéz, költözéssel járó időszak elé néz.

Egy „fantomszerző” groteszk darabja

A szerdai sajtótájékoztatón a Tamási Áron színház igazgatója, Albu István felidézte: az író Lev Birinszkij személye máig rejtély. Az 1800-as évek végén születhetett a mai Ukrajna területén, Bécsben, majd Németországban és Amerikában élt, élettörténete azonban tele van ellentmondásokkal. Például Berlinben jegyzett halálozási dátuma után 5 évvel még színművet írt – mintha egy „fantomlény” lenne, akinek sorsa maga is abszurd történet.

Ez a szövevényes történet a Bolondok táncában is jelen van – hangsúlyozta a rendező, Bélai Marcel. A darab több szálon fut, a szereplők saját érdekeiket érvényesítve próbálnak előrejutni, miközben egymásnak keresztbe tesznek. A történet az 1905-ös orosz forradalom idején játszódik, de előrevetíti az 1917-es forradalmi eseményeket.

A szerző látnoki erővel mutatja meg, hogyan válik az igazságkeresés groteszk és kilátástalan küzdelemmé – fogalmazott Bélai Marcel. A darab központi kérdése: mi történik, amikor az emberek érzik, hogy „valami nincs rendben”, és változást akarnak – de minden folyamat önmaga ellen fordul? Bélai Marcel szerint ma is azt látjuk, hogy a nagypolitika az erő nyelvén kommunikál. Ebben a közegben a Bolondok tánca megkerülhetetlen szöveg: az érdekvezérelt világ önmaga ellen fordul, és végül saját magát pusztítja el.

A színház művészeti vezetője, Pál Ferenczi Gyöngyi úgy fogalmazott: a darab pregnánsan érzékelteti mindazt, amit ma sokan tapasztalnak. Folyamatos leleplezések sorozata zajlik a színpadon – semmi és senki nem az, aminek látszik.

Komolyan kell játszani az abszurdot

A produkció szinte a teljes sepsiszentgyörgyi társulatot megmozgatja. Korodi Janka színművész szerint a kulcs az, hogy a színészek ne tegyenek hozzá „fölösleges” gesztusokat a szöveghez. A blődség, az abszurd csak akkor működik, ha teljes komolysággal adják elő. Bélai Marcel rendező is hasonlóan látja: a darab nem bír el plusz díszítéseket. Ereje az állandó fordulatokban és a szikár, pontos szövegmondásban rejlik.

Ajtók mögött ajtók – a tér mint leleplezés

A látványvilág is ezt a bizonytalanságot erősíti. Szőke Zsuzsi díszlettervező olyan teret álmodott meg, amely tele van bejáratokkal, kijáratokkal, egymás mögé nyíló ajtókkal. Mintha mindenki valami mögül beszélne, az intimnek hitt terek sosem lennének igazán zártak. A díszlet nem pusztán háttér: az ajtók és nyílások ritmust adnak az előadásnak, és fizikailag is segítik a leleplezések sorozatát.

Zene, ami „kintről szól”

Kónya Ütő Bence zeneszerző szerint a szöveg ritmusa szinte önmagában zenei. Olyan hangzásvilágot keresett, amely nem telepszik rá a darabra, hanem abból indul ki – mintha a hangok kívülről szűrődnének be a térbe.

Költözés előtt, új terek felé

A Bolondok tánca nagyszínpadi stúdióelőadásként kerül színre. Albu István igazgató szerint erre azért van szükség, mert a színház épületének átalakítása miatt az intézmény hamarosan költözni kényszerül. Olyan produkciókat készítenek, amelyeket más terekben is be tudnak mutatni. A főpróbahéten járó társulat számára a bemutató csak a kezdet: márciusban érkezik a Sepsi Theatre Showcase, amelyen két előadással vesznek részt, az M Studio pedig egy produkcióval csatlakozik. A színházi világnap alkalmából is készülnek meglepetésekkel – összegzett Albu István.