A népzene és világzene szerelmesei idén kerek évfordulót ünnepelhetnek a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, ahol évről-évre nemzetközi előadók és erdélyi zenészek lakják be a csűrszínpadot. A jubileumi rendezvény július 31. és augusztus 3. között lesz. Az egyik főszervezővel, Bethlendi Andrással beszélgettünk.

Pontosan tíz évvel ezelőtt álmodta és valósította meg Varga Zoltán és Bethlendi András Erdély  legszínesebb világzenei fesztiválját Mérában. A fesztivál az évek során megtartotta kis méretét, meghitt hangulatát, és talán ebben van legnagyobb varázsa. Egy biztos: aki megtapasztalja, milyenek a rezgések Mérán, egészen biztosan visszavágyik majd.

A fesztivál egyik főszervezője, Bethlendi András szerint kell egy adag naivitás ahhoz, hogy az ember belevágjon egy fesztivál szervezésébe. Emellett pedig egy fontos kérdésre kellett választ találniuk: mégsem ismerik annyian az erdélyi népzenét, mint azt gondolnánk?

„Azt gondoltuk, hogy Méra, Kalotaszeg, Erdély a nemzetközi világzenei térképen fent van: Bartóknak, Kodálynak, a táncházmozgalomnak köszönhetően. Idővel kiderült, hogy az erdélyi népzene nem örvend akkora ismertségnek és népszerűségnek világszerte, mint ahogy mi azt elképzeltük. Külföldön az erdélyi népzene inkább egzotikus, mintsem közkedvelt, vannak ennél sokkal népszerűbb zenei műfajok a régióból. Ilyen például a Kusturica-filmekből ismert balkáni fúvós zene, de a román Taraful Haiducilor (Taraf de Haïdouks) zenéje is sokkal nagyobb ismertségnek örvend, mint bármelyik Kárpát-medencei vagy erdélyi formáció zenéje” – magyarázza Bethlendi, aki ma már tévhitnek gondolja azt, hogy rengetegen ismernék az erdélyi népzenét.

De ez a tévhit nem változtatott a projekt koncepcióján: első pillanattól kezdve egy nemzetközi fesztivált akartak szervezni, és út közben rájöttek arra is, hogy kisfesztiválként működik igazán jól, nem kell arra törekedni, hogy naponta tízezer résztvevő legyen. „A helyszín, amit választottunk, korlátozó körülmény, ugyanakkor nagyon emblematikus, és meghatározza a fesztivál hangulatát” – fejtette ki véleményét a főszervező, majd hozzátette: „úgy látjuk, hogy ez az esemény viszonylag korán megtalálta a saját dimenzióit, és ezt összhangban érezzük magunkkal, a közönséggel és a fesztivál eredeti koncepciójával is”.

Új helyszínnel bővül a Méra-élmény

A központi helyszín továbbra is a Szarka-telek marad, azonban bővül a helyszínek listája, hiszen a bivalymúzeum és a templom mellett idéntől a főhelyszín szomszédságában található Hangya-telek kapuit is megnyitják a fesztiválozók előtt. Az itt található Rom-színpadon népzenei és világzenei kiskoncertek lesznek, amelyek sokkal intimebb hangvételűek, mint a Csűrszínpadon lévő produkciók. A meghittség érdekében hozták létre ezt az új helyszínt, amelyen többek között Balogh Kálmán, a cimbalom világhírű mestere és Koszika, az erdélyi énekes-dalszerző is fellép majd, duóban.

A fellépők a fesztivál szíve

Ahogy a Méra Világzenei Csűrfesztivál egyik posztjában áll: „Idén is kiterjesztjük Kalotaszeg határait Portugálián át egészen Mexikóig”. Az egyik igazán nagy dobás az idei felhozatalban az, hogy nyolc év visszavonulás után újra fellép a fesztivál apropóján a Buda Folk Band. „Amikor a Buda Folk Band-et hallgatuk, mi, szervezők úgy éreztük, hogy ez a zenekar talán minden idők eddigi legjobb magyar világzenei formációja, milyen kár, hogy már nem zenélnek” – magyarázta Bethlendi. Így egy személyes találkozás alkalmával felvetette Csoóri Sándornak, a zenekar alapítójának azt az ötletet, hogy jön a fesztivál tizedik kiadása, és megtiszteltetés lenne számukra, ha erre a jubileumi eseményre újra összeállna és fellépne a formáció. Tetszett is az ötlet a tagoknak, és bár lehet, hogy egyszeri alkalom lesz, de Mérán mindenképp meg lehet nézni őket.

Vérpezsdítő mexikói dallamokból sem lesz ám hiány a fesztiválon, hiszen ismételten fellép a Guajiro Calentano zenekar, akik 2017-ben és 2018-ban is megtáncoltatták Mérát. Ezek mellett a szervező kiemelte a fellépők sorából Raquel Kurpershoek énekes-zeneszerzőt is, aki megkapta Spanyolország legmagasabb kulturális kitüntetését, a Nemzeti Kulturális Díjat, illetve a Córdobai Zenekar az Év Legjobb Női Zeneszerzőjének választotta. Ő elsősorban a falmencoból inspirálódó zenét hoz. De fellép majd a Magyar Banda is, melynek tagjai virtuóz zenészek, mégsem félnek a fiatalos, trendi dallamokkal vegyíteni zenéiket.

Az eddigi évekhez hasonlóan, a koncertek után minden nap tovább lehet ropni, világzenei DJ és táncház is lesz. Az előadók teljes listája megtalálható ITT.

A közönség a fesztivál lelke

Betlendi elmondása szerint a közönségük nagy része úgy vásárolja meg a fesztiválbérletet, hogy még nem is tudja, kik lesznek a fellépők (blind ticket), hiszen ismerik és bíznak annyira a fesztiválban, hogy merészen bevállalják „tudatlanul is” a jegyvásárlást. A főszervező üzent annak is, aki még nem volt soha Mérán: „Minden változik a világon, talán egyszer a mérai fesztivál is, és ha el akarod csípni azt a fesztivált, amiről már oly sokat hallottál másoktól, akkor el kell jönni!”.

A fesztivál előnyére válik az is, hogy nem csak a bulizni és táncolni vágyók igényeit elégíti, hiszen nappali programokból sincs hiány. Lesznek néprajzi előadások, gasztroudvar, pálinkakóstoló, illetve tánc- és népdaloktatás is. Ezek mellett a szervezők rendszerint készülnek családbarát programokkal is, hogy a legkisebbek is élvezhessék a Méra Világzenei Csűrfesztivált.

Így viszonyulnak a fesztiválhoz a mérai lakosok

A szervezők jó viszonyt ápolnak a falu lakosságával, örülnek, amikor a helyiek is szép számban részt vesznek a fesztiválon. 

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan alakította át ez a fesztivál a helyi közösséget, a válasz a következő volt: „Azt gondoltuk, hogy a tizedik évadra lesz már Mérában is egy panzió, de ez nem valósult meg. A fesztivál ideje alatt mindenképp lenne rá igény, és nem csak akkor. Méra a táncházmozgalmon belül egy kiemelt helyszín, a kalotaszegi táncos, zenés kultúrának egyik központi helyszíne, rengeteg táncos érkezik ide egész évben, és népművészeti tábort is szervezünk, szóval akár működhetne is egy panzió. De ez valamilyen oknál fogva nem jött össze”. A fesztivál tehát nem alakította át túl nagy mértékben a falut, de a főszervező bízik benne, hogy hozzájárult ahhoz, hogy „a helyi lakosság büszke legyen a saját népi kultúrájára, viseletére, zenéjére, magára a falura. Komoly láthatóságot ad a falunak” – részletezte.