Magyar Érdemrend kitüntetéssel ismerték el Egyed Emese és Essig Kacsó Klára munkásságát

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán kedd délután adták át a magyar állami kitüntetést Egyed Emese irodalomtörténésznek, egyetemi tanárnak az erdélyi magyar tudományos és kulturális életben betöltött kimagasló szerepéért, valamint oktató tevékenysége elismeréseként. Essig Kacsó Klára képzőművész, nyugalmazott tanár a zsoboki képzőművészeti alkotótábor létrehozása érdekében végzett munkája, valamint közösség- és kultúraszervező tevékenysége elismeréseként részesült a kitüntetésben.

A kitüntetést Mile Lajos főkonzul adta át. Szabó Attila muzeológus Essig Kacsó Klárát ekképpen méltatta: a szép iránti szeretetét már családja biztosította. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a képzőművész 25 éven át működtette a zsoboki alkotótábort. „Essig Kacsó Klára festőművész egy ideig Zsobokon dolgozott, és helyi rajztanári tevékenysége során merült fel az ötlet, hogy alkotótábort lehetne szervezni a Bethesda Gyermekotthon vendégfogadásra alkalmas épületében. Idén huszonöt éve annak, hogy megkezdte működését Kalotaszegen ez a neves képzőművészeti alkotótábor, és ezért Essig Kacsó Klárának kell köszönetet mondanunk” – fogalmazott.A szerző felvételei

A muzeológus arról is beszélt, hogy a Képzőművészet Zsobokon. A kalotaszegi alkotótábor című kiadvány, amely a kalotaszegi tábornak és az ott elkészült művészeti gyűjteménynek a bemutatását szolgálja, nem jöhetett volna létre társszerzője, Essig Kacsó Klára nélkül, aki a tábor kialakulásának történetét ismerteti a könyvben.

Essig Kacsó Klára a kitüntetés átvétele után úgy fogalmazott: nagyon köszöni a megtisztelő figyelmet, amit a munkája iránt tanúsítanak, ám ő „csak a dolgát végezte”, és ahhoz, hogy 25 éven keresztül működhessen a zsoboki tábor, egy csapatra is szükség volt.

„A férjem volt a legnagyobb segítségem, minden tábort dokumentált, és nélküle nem tudott volna ilyen sok ideig fennmaradni a tábor. Ugyanakkor a drága jó barátokra is szükség volt, akik előadásokat tartottak, és segítettek a táborról szóló albumok megszerkesztésében” – mondta. A képzőművész ilyen segítőként említette Egyed Emese és Szabó Zsolt irodalomtörténészeket, akik többször tartottak előadást Zsobokon, de Szabó Attilát is, aki, mint fogalmazott, társszervezője volt annak a két albumnak, ami a zsoboki táborról jelent meg.

Egyed Emese: a kultúra összekapcsol bennünket

Egyed Emesét Tar Gabriella-Nóra erdélyi magyar színház- és irodalomtörténész méltatta. Úgy fogalmazott, az irodalomtörténészre az „azonnal megkapó, szakmai alázat” jellemző, akinek „emberközeli pedagógiai módszerei” nagyon sok diákot segítettek abban, hogy mára neves egyetemi oktatók, lapszerkesztők legyenek. A színház- és irodalomtörténész szerint Egyed Emese számára a kutatás, a tudományművelés és tudásközvetítés nem egyszerűen szakmai feladat, hanem elsősorban életforma, a „játékot sem nélkülöző lételem”.

„Egyed Emese kultúraszervezői arca számomra főképpen a barátságokról szól: kulturális rendezvényei az életteli szakmai találkozások és kötetlen beszélgetések helyszíne. Az hiszem, a kultúrát, elsősorban mint örömteli emberi találkozást, belsőleg is megerősítő megmerítkezést értelmezi” – tette hozzá.  

Egyed Emese megköszönte a „rendkívüli kitüntetést, és a megbecsülést, amit munkájának elismerésért kapott”. Beszédében kifejtette, Kolozsvár szerinte egy különleges, emberléptékű város, amely olyan elvárásokat fogalmaz meg tagjai felé, amelyek „szinte létre hívják az ember kapcsolataiban az értékteremtést, tehetségek támogatását, a művészet óvását és féltését”.

„Kolozsváriként szeretném megköszönni az elismerést, és szerintem egy olyan kapuban állunk, ami azért nyitott, hogy befogadja a kultúrát, művészetet, ami ’90 óta egyre inkább átjárható. Az a csodálatos kultúra, aminek részesei vagyunk, összekapcsol bennünket, ezt tanultam tanáraimtól, és ezt szeretném továbbvinni én is, megtanítani a tanítványaimnak” – fogalmazott beszédében.

Kapcsolódók

Kimaradt?