banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Komló, árpa, Ég áldása! – a sörről nyílt kiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A történelmi Magyarország sörfogyasztásáról, gasztrokultúrájáról, évszázados és évezredes hagyományairól – amelynek része az erdélyi sörfőzés is – ad átfogó képet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum közös vándorkiállítása, amely kedden nyílt meg Csíkszeredában.

Kik és hogyan főztek sört a történelmi Magyarországon? Miért Kőbánya, azaz Budapest vált a magyar sörgyártás fellegvárává? Bor- vagy sörivó nemzet a magyar? Polgári vagy munkásital a sör? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatnak azok, akik megtekintik a Csíki Székely Múzeum Ez sör! címmel, kedden megnyitott kiállítását. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum közös vándortárlatának 13. állomása Csíkszereda.

A keddi megnyitó alkalmával Karda-Markaly Aranka múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatójának frappáns üdvözlő beszéde után nem hétköznapi módon folytatódott a megnyitó. A megjelentek ugyanis kóstolót kaphattak az egyik ismert sörmárka termékeiből, majd színes és rendkívül tartalmas tárlatvezetésen vehettek részt a magyarországi intézmény vezetőjének közreműködésével.

Fotók: Csíki Székely Múzeum | Gegő Imre

„Komló, árpa, Ég áldása!” – idézett egy régi mondást Török Róbert a tárlatvezetés indulásakor. „Ennek elhangzása után a régi serfőző legény, és háromszor koppantja meg a korsóját: egyet a hazáért, egyet a városért, egyet pedig a tekintetes serfőző cégért” – tette hozzá a múzeumigazgató. Az intézményvezető hangsúlyozta, hogy az erdélyi sörfőzésnek is nagy ipartörténeti hagyománya van a 18–19. századtól kezdődően, mi több, a legrégebbi, folyamatosan működő, üzemszerű magyarországi sörgyár Temesváron létesült 1718-ban. A csíkszeredai (csíksomlyói) sörkészítésről az első említések 1580-ból maradtak ránk – hívta fel a figyelmet a szakember. A csíkszeredai sörgyártásról szólva Török Róbert felidézte a Romfeld család üzemének történetét, majd az 1974-ben alapított, ma is működő sörgyárra is kitért.

A tárlat részletekbe menően mutatja be a sörkészítés alapanyagait, eljárásait, megismerkedhetünk a sör tárolásával, illetve a fogyasztásának szokásaival. Külön érdekesség a sörrel való koccintás témaköre, hiszen ehhez számos történet, legenda kapcsolódik. Mint Török Róbert elmondta, alapvetően soha sem koccintották össze a söröspoharakat, korsókat a történelem során. A fentebb idézett asztalhoz koppintás volt általános szokás. Ugyanakkor a koccintás „tilalmának” voltak a vendéglátósok szempontjából praktikus okai is, ugyanis a vékony falú söröspoharak egyszerűen nehezen viselték a kocogtatást. Ennek biznyságául az egyik kiállítási darab éppen egy, a koccintást tiltó táblácska.

Hogy az aradi vértanúk kivégzésekor a császári hadsereg tisztjei sörrel koccintottak volna hőseink fölött, egészen valószínűtlen, hangzott el. Az azonban tény, hogy a sörkészítés, fogyasztás szorosan összekapcsolódik a német nyelvterületekkel. A hagyományosan hazánkban tevékenykedő serfőző mesterek, a céhek vezetői jellemzően német nemzetiségűek, osztrák, német és cseh tartományból érkezők vagy zsidók voltak. Így van némi valóságalapja a szörnyű megtorlások és a sörfogyasztás kapcsolatának.

A kiállítás látogatói megismerhetik honfoglaló őseink italkultúráját, a középkori sernevelőket, majd az ipari sörgyártás megindulását, a legnagyobb üzemeink történetét, az állami sörfőzést és a napjainkban is működő kisüzemi főzdéket, emellett kiderül az is, hogyan és miből készül a sör, hogyan lesz az árpából maláta, mi a különbség az alsó- és felsőerjesztésű sörök között. A tárlaton végigsétálva végigkísérhetjük a különböző sörkészítési eljárások folyamatait, megjelennek a tárolás, fogyasztás eszközei a fahordóktól a rozsdamentes acél tartályokon át a söröskorsókig és sörösdobozokig. A tárlat kitér a kisüzemi sörkészítésre és a legnagyobb sörkonszernek történetére is, zárásként pedig hangulatos fotósarokban örökíthetik meg magukat a látogatók – stílszerűen – söröskorsók társaságában.

A kiállítás 2023 december 31-ig látogatható a Csíki Székely Múzeumban.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?