A 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét első napján Grecsó Krisztián a 2023-ban megjelent Lányos apa című, családi történetekre fókuszáló novelláskötetéről beszélt. A József Attila-díjas költő, író 2009 óta vezeti az Élet és Irodalom prózarovatát. Regényei megjelentek már nyolc nyelven, írt forgatókönyveket és több színdarabot, szövegkönyvet is jegyez. Ismert zenekaroknak és énekeseknek is írt dalszövegeket. A szerzővel Péter Blanka beszélgetett.

Családi történetek olvashatók a Lányos apa című könyvben: a szülőkről, akik nevelnek minket, vagy épp a szülőkről, akikké válhatunk. Hogyan határozzák meg a saját gyerekkorunk történetei a felnőttkori választásainkat? Meg lehet-e szakítani a rossz mintákat, meg lehet-e őrizni a jókat? Hogyan lehet érvényesen elmesélni, mekkora boldogság – minden nehézség ellenére – apává válni?

Grecsó Krisztián történetei mindig egy apróságból indulnak – legyen az egy játszótéri séta a kislányával vagy egy kamaszkori emlék –, ám rendre olyan távlatot keresnek, amelynek segítségével nemcsak a szerző, de az olvasó is megértheti saját sorskérdéseit. A nehéz témák elmesélésén is átüt a derű, a boldogság keresése, amely minden ellenkező híresztelés ellenére nagyon bonyolult állapot.

A kolozsvári beszélgetésen az író kiemelte a terápiás és a szépirodalmi írás közöttö különbségeket. Úgy véli, „a terápiás írás nem haszontalan ügy, de nem a szépirodalom felé vezet. A terápiás írásban azt lehet kihasználni, hogy olyan dolgokat hoz elő az emberből, amelyekről nem is tudta, hogy léteznek; olyan dolgokat, amiknek nincs tudatában”. Hozzátette, az ilyen szövegeken mindig dolgozni kell, valójában meg kell írni, mert van különbség aközött, hogy valami le van írva vagy meg van írva.  „Tudtam, hogy én egyszer megírom a történetet terápiás módszerekkel. Ehhez pedig azt a feladatot kellett elvégezni, hogy megbocsássak apámnak, ez 20 év alatt jött össze.”

Péter Blanka, a beszélgetés moderátora kiemelte, Grecsó Krisztián mindig is meglepően nyitottan ír az aktuális problémákról, nagyon személyesek a szövegei, a története. Arra volt kíváncsi, az író hogyan dönti el, hogy hol a határ, és milyen mélységekbe engedi be az olvasót.

Grecsó Krisztián szerint a befogadó teljesen másképp értelmezi a könyvben megjelenő őszinteséget, mivel az olvasása közben a saját viszonyai kerülnek mérlegre. „Tulajdonképpen nem az én életemben vájkál, hanem a sajátjában. Ez egy tükörhelyzet, amiben látja saját magát és a saját életét, kapcsolatait”.  Az író bevallotta, kezdetben úgy indult, hogy mások magánéletével volt könnyelmű, a sajátjával kevésbé.

„Alanyi szerzőként arra jutottam, hogy kíméletlenül őszintének kell lennem és meg kell nyílnom” – tette hozzá. Ugyanakkor szerinte  a megnyílásnak nagyon sok formája van. Minden belefér: hiba, önáltatás, annak különböző fokozatai, de ha például az önáltatás alanyi és hiteles, akkor nagyon jól tud működni.

Kapcsolódó

Dr. Csernus Imre Kolozsváron: „Az erdélyi ember tele van feszültséggel, kifelé mutat egy arcot, de belül más van”

„Aki bátor kimondani azt, amit érez, az felelősséget vállal. Ilyenek a felnőtt emberek, akiknek önmaguk szemében van arcuk, tartásuk, rugalmas méltóságuk” – részletezte, majd hozzátette, a felnőtt élet szép és békés, de a felnőttnek látszó tele van megoldatlan feszültséggel, frusztrációval, elégedetlenséggel és kompenzációval.

párkapcsolat pszichológus Kádár Annamária Kolozsvári Ünnepi Könyvhét