Erdélyi nyomdaalapító-diplomatáról szerveztek nemzetközi konferenciát Ankarában

A magyar-török kulturális évad alkalmából az ankarai Elnöki Nemzeti Könyvtárral szervezett közösen szimpóziumot az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), melynek fókuszában a 18. században élt erdélyi származású nyomdaalapító diplomata, Ibrahim Müteferrika életműve állt - közölte az OSZK szerdán az MTI-vel.

A magyar-török kulturális évaddal a diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját ünnepli a két ország. Az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozatba illeszkedett az Aki összeköt: Ibrahim Müteferrika címet viselő, kedden megtartott nemzetközi konferencia, amely a két országot összekötő, magyar származású, oszmán-török nyelven publikáló közíró, Müteferrika munkásságára fókuszált - olvasható a közleményben.Ibrahim Mütefferika szobra | Fotó: mtak.hu

Mint felidézték, az általa létrehozott első török officina termékei egyszerre voltak török ősnyomtatványok és személyi hungarikumok. Életműve ideális multi és interdiszciplináris megközelíthetőséget kínált egy konferencia alapjaként, hiszen az a történet-, földrajz-, nyelv- és irodalomtudomány, de a diplomácia-, könyv- és nyomdászattörténet szempontjából is elemezhető.

A tájékoztatás szerint a konferencián Varga Bernadett, az OSZK Régi Nyomtatványok Tára osztályvezetője kiemelte: a 18. század első harmadában induló török nyomdászat különleges helyet foglal el a magyar-török kulturális kapcsolatok hálójában. A két nép közös történetének pozitív eleme, hogy a nyomdászat jelentette kulturális vívmányt egy erdélyi származású személy honosította meg az Oszmán Birodalomban - tette hozzá.

Az eredetileg ötszáz és ezer közötti példányszámban megjelent, manapság rendkívüli ritkaságnak számító kiadványokból az OSZK ma tizenötöt őriz. Az első müteferrikák a nemzeti bibliotéka alapítója, Széchényi Ferenc gyűjteményével kerültek be az OSZK gyűjteményébe, majd a következő nagyjából kétszáz évben fokozatosan gyarapodott a kollekció.

Az Ibrahim Müteferrika néven ismert, Kolozsváron született, rejtélyes kilétű diplomata-nyomdász 1729 és 1742 között készítette el tizenhét kiadványát. A Müteferrika-nyomda által kiadott művek témaválasztását - a vallási tárgyú munkák tilalma mellett - a nyomdavezető tudományos érdeklődése határozta meg: mindenekelőtt földrajzi, történeti, nyelvtudományi alkotások kerültek ki a sajtó alól, de akad köztük útleírás, politikafilozófiai értekezés és mágnesességről szóló könyvecske is - olvasható az összegzésben.

Az Aki összeköt: Ibrahim Müteferrika című nemzetközi konferencia a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és az ankarai magyar nagykövetség támogatásával jött létre.

Kapcsolódók

Kimaradt?