Erdély legjei – a felújított válaszúti Bánffy-kastély
Egy hete adták át ünnepélyes keretek között a válaszúti Bánffy-kastélyt, amelyet két év után sikerült felújítani európai uniós és a Kolozs Megyei Tanács forrásaiból. Az épületet először strukturálisan erősítették meg, hiszen falai már-már omladoznak, majd szép lassan minden terem, a park, a tó és a külső épületek is felújításra kerültek. Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke elmondta, a kastély most egy különálló kulturális intézményként fog működni, tárlatokkal, konferenciákkal, koncertekkel, és olyan kulturális programokkal, amelyekre igény van. Guttmann Szabolcs, a tervezési és restaurálási munkálatok vezetője pedig kiemelte, óriási lehetőség az a térségnek, hogy középületnek van visszaállítva a kastély, hiszen így megmaradtak az eredeti részletek, megcsodálható az épület, és a komplexum a térség kulturális életének központjává válik.
A 19. század második felében épült erdélyi kastélyok közül a válaszútinak van a legjelentősebb belsőépítészeti együttese: fennmaradtak a lépcsőház és az egykori ebédlő díszes, fából kialakított falburkolatai és mennyezetei, a termek díszítményei, az 1870-es évek közepén készült ebédlőbútorok, valamint a cserépkályhák, amelyeket báró Bánffy Ádám maga tervezett és készített. Mindezeket sikerült megőrizni és restaurálni a felújításkor is, sőt, kiegészíteni más korabeli darabokkal, így a válaszúti Bánffy-kastélyba belépve olyan, mintha tényleg kicsit visszarepülnénk az időben, a 19. század nemesi világába.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke elmondta, történelmi pillanatnak lehetünk tanúi, amikor végre visszakapja a közösség a gyönyörű kastélyt, amely az épített örökségünk fontos része. Kifejtette, közel 5 millió eurót pályáztak, de a munkálatok 10 millió euróba kerültek, amelyet a megyei tanács hozzájárulásával fizettek ki.
Vákár István úgy vélte, a felújított kastély felülmúlja minden álmukat, hiszen az alagsorába nem lehetett bemenni, a kertben bozót volt, most pedig egy gyönyörű, romantikus kert fogad, tóval és csónakkal, és minden terem gyönyörűen fel van újítva. Hozzátette, az épületet még valamennyire be kell bútorozni, de ami a legfontosabb, meg kell tölteni élettel, hiszen egy különálló kulturális intézmény lesz, tárlatokkal, konferenciákkal, koncertekkel, és olyan kulturális programokkal, amelyekre igény van.
Guttmann Szabolcs, a tervezési és restaurálási munkálatok vezetője kiemelte, külső és belső munkálatok is folytak, és gyakorlatilag minden felújításra került, hiszen egy olyan ponton fogtak neki a munkának, amikor „még éppen, hogy nem dőlt össze a ház”. Hozzátette, szerencsére mindenhol volt még egy-egy olyan részlet, amit kiegészítve fel tudtak újítani, mint például az ablakok, lépcsőház, faburkolatok, szobrok és egyes helyeken még új részletekre is fény derült: kiderült például, hogy az emelet ablakai színes keretezéssel rendelkeztek korábban, így visszaállították a valamikori kék-vörös színű keretet.
Guttmann Szabolcs szerint óriási lehetőség az a térségnek, hogy középületnek van visszaállítva a kastély, hiszen így megmaradtak az eredeti részletek, a kastély bárki által látogatható, és a komplexum óriási eseményeknek is teret tud majd adni, lehet akár fesztiválok helyszíne, és a kulturális körforgás egy fontos eleme lett.
A kastély a Bánffy család egykori nyári rezidenciája, és az 1859 után épült műemléképület az egyik legfontosabb erdélyi nemesi família történelmi emléke. A belső burkolatok, például a neoreneszánsz stílusú tölgy- és kőrisfából készült falburkolatok, valamint az ebédlő zöld mázas cserépkályhája kiemelkedő értékek. A kastélyt a kommunizmus idején államosították, és kisegítő iskolaként használták 2007-ig, majd hosszú ideig üresen állt.
CSAK SAJÁT