15-20 év kutatómunkáját összegzi Novák Csaba Zoltán történész, RMDSZ-es szenátor az Epoca de aur? Ceaușescu și maghiarii. Politica Partidului Comunist Român față de minoritatea maghiară în perioada regimului Ceaușescu című frissen megjelent kötetében, amely a román történész-szakma mellett a szélesebb közönséget is célozza.  

Az 1960-as évek végi magyar kulturális intézményalapításoktól az 1980-as évek „magyar nemzetiségű román dolgozók” felfogásáig, a falurombolásig és a Ceaușescu-rendszer bukása előtti években Magyarország és Románia között kibontakozó diplomáciai háborúig ívelő, az 1990-es marosvásárhelyi „fekete március” erőszakos etnikai konfliktusában is megmutatkozó magyarságpolitikáról Novák Csaba Zoltán többször publikált, tartott előadást és a témáról készült dokumentumfilm is a közreműködésével, Vig Emese rendezésében.

A történész azonban a Ceaușescu-korszak magyarságpolitikájával kapcsolatos kutatási eredményeit románul eddig csak szakfolyóiratokban közölte. „Ezért gondoltam úgy, hogy összegzem a magyar nyelvű munkákat, aktualizálom és megjelentetem román nyelven. Pályafutásom kezdetétől fontosnak tartottam a román nyelvű publikálást, a román történetírásba történő integrációt” – mondta el a Maszolnak Novák Csaba Zoltán. A Cetatea de scaun kiadónál megjelent új kötet egyrészt a Pro-Printnél megjelent Aranykorszak? A Ceaușescu-rendszer magyarságpolitikája 1965 – 1974 és a Holtvágányon. A Ceaușescu-rendszer magyarságpolitikája II. 1974-1989 című könyvek bevezető tanulmányaiból, elemző részéből, illetve a román nyelven elkészült doktori disszertációból tartalmaz részeket. A történész a bibliográfiát és a lábjegyzeteket a román olvasóközönséghez igazította, hogy minél több román, illetve angol nyelvű magyar vonatkozású publikációhoz érjen el az, aki bővebben érdekel a téma.

„Lesznek viták, remélem, hogy lesz sok kritika is, mert az azt jelenti, hogy elérte a hatását a munka. Én azt gondolom, hogy abban tudok a román történésztársadalom számár újat nyújtani, hogy ismerem egyrészt a magyar nyelvű szakirodalmat, amely a korszakra vonatkozik, és a magyar kultúra fogyasztója, részese is vagyok a szocializációm révén, és ebből tudok adni egy más perspektívát. Ugyanakkor, ha román szemszögből nézzük, akkor ez buktató is lehet, esetleg a magyar szemponttal, a magyar vonatkozásokkal akaratom ellenére is nagyobb szimpátiát, azonosulást érzek, de ez mindig benne van a munkában. Én igyekeztem ezeken a határokon túllépni és higgadtabb elemzést adni a ’65-’89 közötti időszakról” – fogalmazott a szerző.

Kapcsolódó

„Magyar nemzetiségű román dolgozók” – milyen volt Ceaușescu magyarságpolitikája?

Bármilyen rendszerben, történelmi fordulatban képes volt újjászervezni magát az erdélyi magyarság – jelentette ki Novák Csaba Zoltán történész.

Novák Csaba Zoltán

Novák Csaba Zoltán egyébként eddig társszerzőként vett részt román nyelvű tanulmánykötetek írásában. Megjelent románul a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet égisze alatt a Bárdi Nándorral és Gidó Csabával közösen szerkesztett Együtt és külön. Az erdélyi magyarok önszerveződése (1989-1990) és a fekete márciusról szóló, László Mártonnal közösen írt A szabadság terhe – Marosvásárhely, 1990. március 16-21., illetve a Pro-Print gondozásában a Denisa Bodeanuval közösen írt Az elnémult harang – Egy megfigyelés története, Pálfi Géza élete a Securitate irataiban című kötet.

A történész-politikus úgy gondolja, hogy történész kollegáival megteremtettek egy alapot a huszadik század második felének rendszerváltásig tartó időszakának kutatásához, felvázolták a nagyobb korszakokat, problematikákat, így most már el lehet mélyülni a résztémákban. Mint mondta, kutatásai, amelyekkel a szenátori mandátuma idején sem hagy fel, a politikatörténetről most inkább kultúra, színház és politika kapcsolódásaira irányulnak, ezen a területen dolgozik a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Színház és Multimédia Kutatóintézetének igazgatójaként.