Brassó új belvárosi terét lakja be a magyar közösség fesztiválja

Új helyszínnel bővül a szeptember 12. és 19. között 11. alkalommal megszervezett Brassói Magyar Napok: esténként a magyar közösséghez kapcsolódó Szent János-téren is lesznek koncertek. A rendezvény a korábbiaknál jelentősebb összeggel támogatta a városi és a megyei önkormányzat, tudtuk meg Toró Tamás főszervezőtől.

A város főtere mellett a fesztivál idén belakja a Szent János-teret is, az 1963-ban az államszocialista hatalom nyomására lebontott református műemlék-templom helyszínét. Vasárnap este itt zajlik majd a Brassói Magyar Napok nyitóeseménye, a Koszika and the HotShots szimfonikus koncertje. Ezzel együtt három színpadon zajlik a rendezvénysorozat: a főtér a legnagyobb tömeget megmozgató előadóké, a Szent János-tér a „rétegzenéé”, az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán pedig a helyi zenekarok lépnek fel, és itt lesz a táncház is, tudtuk meg a főszervezőtől. További helyszín a tárlatoknak, könyvbemutatónak helyet adó Reménység Háza, és az Újvárosi Református Egyházközség gyülekezeti terme, ahol többek között borkóstolókat szerveznek.

Toró Tamás szerint a szervezőcsapat a tavalyinál valamivel könnyebb helyzetben volt idén a járványhelyzet szempontjából, de a fertőzési ráta függvényében változó szabályokat most is napról napra figyelemmel kell kísérni. „Ha enyhülne a helyzet, az egyértelműen jobb lenne, de ha szigorodik, akkor is fel vagyunk készülve, van egy külön munkacsoportunk, amely ezzel foglalkozik” – mondta. A jelenleg érvényes előírások értelmében az elkerítetlen szabadtéri koncerteken csak a távolságtartás kötelező, az elkerített helyen zajló szabadtéri előadásokra vagy a beltéri rendezvényekre oltási igazolással, 24 óránál nem régebbi negatív teszttel vagy a fertőzésen való korábbi átesést igazoló dokumentummal lehet belépni, és ebben az esetben a maszkviselés is kötelező.

Míg tavaly a járványhelyzet miatt külföldi meghívottak nem jöhettek Brassóba, idén ilyen szempontból nem kellett kompromisszumot kötni, többek között a Zűrös Banda, a Barabás Lőrinc Quartet, Móser Ádám harmonikás, a Dávid Klezmer Band, Zoltán Erika, a Kaláka, a Zanzibár és a Beatrice jön Magyarországról. Emellett helyi fellépők is lesznek, a nyitóesemény a marosvásárhelyi Koszika and the HotShots Erdélyi szimfonikus mesék című koncertje lesz a Brassói Filharmónia közreműködésével, de játszik például a helyi Fernet Blues Company, Kovács Dalma és az Arzenál is.

„Mivel Brassó a Kárpát-medencében a Budapesttől legtávolabb eső, még jelentős magyarsággal rendelkező város, ezért nekünk a kompromisszumokat minden évben meg kell kötni, többletköltséget vet fel például, hogy a nagy előadók mindig legalább két éjszakát töltenek nálunk, maga a tiszteletdíj is nagyobb, mert ha eljönnek Brassóba, kiesik nekik az előző és a következő nap is, amikor nem tudnak koncertezni” – számolt be a járványtól független nehézségekről Toró Tamás.

Több pénzt adtak a helyi önkormányzatok

A főszervező szerint a 17 civilszervezet közreműködésével, többek között az erdélyi magyar egyházak, a helyi magyar tagozatos iskolák, az RMDSZ partnerségével, a magyar kormány és a helyi önkormányzatok támogatásával megszervezett rendezvény azért is hiánypótló – az októberi Magyar Színházfesztivállal és a novemberi Gyermekfesztivállal együtt –, mert Brassóban nincs állami magyar kulturális intézmény, míg a hasonló magyarságaránnyal rendelkező városokban, Aradon és Temesváron van. Brassóban a magyar lakosság aránya a 2011-es népszámlálás adatai alapján 6,9, Aradon 10,5, Temesváron 5,4 százalék.

Toró Tamás szerint áttörés, és pozitív tendenciát ígér, hogy a fesztivál költségvetésének a korábbinál nagyobb, 40-45 százalékát állta idén a városi és a megyei önkormányzat. A főszervező reméli, hogy ez az arány a jövőben növekedni fog, annál is inkább, hogy az önkormányzatoknak Brassóban nem kell magyar kulturális intézményt fenntartaniuk.

A közönség fele nem brassói, egyre érdeklődőbbek a románok is

Mint megtudtuk, a dél-erdélyi szórvány legjelentősebb kulturális fesztiváljaként hirdetett rendezvény közönségének jelentős része, mintegy fele a Kárpát-medence egyéb szegleteiből jön. „Áttörtünk egy lélektani gátat már egy jó pár éve, rengetegen jönnek Székelyföldről, sokan jönnek Belső-Erdélyből, Magyarországról, de kezd kialakulni egy olyan tendencia is, hogy az elszármazott brassóiak, akik a tengerentúlon vagy Nyugat-Európában dolgoznak, ekkorra időzítik a szabadságukat ” – magyarázta Toró Tamás.

A Brassói Magyar Napok Facebook-oldala és műsorfüzete két nyelven, magyarul és románul kommunikál. A főszervező szerint évről évre nagyobb az érdeklődés a rendezvény iránt a román közösség és a román sajtó részéről is, akiknek feltűnik, hogy a Brassói Magyar Napok alatt esténként rendszeresen több ezren összegyűlnek a főtéren, így ott „valami jó csak kell legyen”. A román publikum általában a komolyzenét, illetve a gasztronómiai programokat, a kézműves- és termelői vásárt preferálja, de egyre többen jönnek a rétegzenei eseményekre is, például a tavaly bevezetett zsidó kultúrához kapcsolódó programokra, klezmer-koncertekre, mondta el Toró Tamás.

A fesztivál vasárnaptól szerdáig esténként, csütörtöktől vasárnapig pedig reggel tíztől estig tartó programokkal jelentkezik. A belépés ingyenes, a borkóstolók kivételével, amelyekre az 50 lej-es jegyek a helyszínen válthatók, helyet foglalni a +40 754 034 450-es telefonszámon lehet szeptember 12-ig.

Kapcsolódók

Kimaradt?