„Árva” Bethlen Kata mecénási tevékenységéről mutatnak be kötetet Székelyudvarhelyen
Csütörtökön mutatják be a Kovács Mária-Márta – T. Horváth Iringó – Tóth Levente szerzők által jegyzett Bethlen Kata öröksége. Teleki Józsefné egyházpártoló tevékenysége című kötetet Székelyudvarhelyen.
Első látásra, Erdély eddig is sokat kutatott, de úgy igazából, teljességében fel nem tárt 18. századának vallási, társadalmi és családi hálózatába tekinthetünk be Bethlen Kata mecénási tevékenységének elemzése során – írták a kötet ismertetőjében.

„Egy hithű egyházépítő és pártoló nemes asszony fél évszázadnyi, rendkívüli anyagi erőfeszítéseiről árulkodó adományozási cselekményeinek motivációját és mechanizmusát, a támogatott gyülekezetekkel fenntartott viszonyát értelmezhetjük a két évtizednyi kitartó, teljességre törekvő, a református gyülekezetek teljes anyagi örökségét feltáró – mostanra könyvformátumot nyerő – kutatómunka ismertetése során” – fogalmaztak a Haáz Rezső Múzeum eseményének meghívójában.
Mint írták: a szerzők újszerű módszertani megközelítésük, művészettörténeti, tovább élő reneszánsz mintakészletű tárgycsoportok terén nyújtott újra értelmezésük, a református egyházközségekben megőrzött anyagi örökség szisztematikus és alapos feltárására, az összes ismert adomány helyszíni felmérésére támaszkodó bibliográfiai, levéltári és egyéb metaadatokkal kiegészített, gazdagon adatolt és illusztrált leltára teszi nóvummá ezt a kötetet, mely a tárgyalt korszak egyháztörténetére, szellemiségére, művészi értékeire is felhívja figyelmünket.

Az Erdélyi Református Múzeumi Kiadványok sorozat második köteteként megjelenő kiadványt Róth András-Lajos nyugalmazott könyvtáros\történész mutatja be csütörtökön 18 órakor a Haáz Rezső Múzeumban (Haberstumpf-villa, Bethlenfalvi út, 2-6 szám).
Bethlen Kata (1700–1759), akit az utókor gyakran „Árva” Bethlen Kata néven emleget, az erdélyi magyar művelődéstörténet egyik kiemelkedő alakja, író, emlékiratíró, mecénás és a református egyház egyik legjelentősebb támogatója volt. A marosszéki Bonyhán született a nagy múltú Bethlen családban, és életét súlyos személyes tragédiák kísérték: két férjét és több gyermekét is elveszítette, ezért nevezte magát később „árvának”.
Özvegységében jelentős vagyonát az oktatás, a könyvkiadás és a református egyház támogatására fordította. Iskolákat, diákokat és tudósokat segített, pártfogolta a neves tudóst és egyházi írót, Bod Pétert, valamint korának egyik legértékesebb magánkönyvtárát hozta létre.
Irodalmi munkássága révén a magyar emlékirat-irodalom egyik úttörőjeként tartják számon. Önéletírásai és levelei nemcsak személyes sorsát örökítették meg, hanem hiteles képet adnak a 18. századi erdélyi nemesség életéről, vallási küzdelmeiről és társadalmi viszonyairól is. Művei a magyar barokk irodalom jelentős alkotásai közé tartoznak.
CSAK SAJÁT