Dr. Pál Gábor ügyvédre, országgyűlési képviselőre, közíróra emlékeztek Csíkszeredában hétfőn a Hargita Megyei Kulturális Központ székházában. Az eseményen levetítették Daczó Katalin, Berszán-Árus György, Bán József: Csíksomlyótól Genfig: dr. Pál Gábor harcai című dokumentumfilmjét, valamint bemutatták Oláh-Gál Elvira Pál Gábor kéziratos hagyatékából szerkesztett könyvét is.

A magyar tudomány napja alkalmából 2023-ban, dr. Pál Gábor ügyvéd, szenátor, országgyűlési képviselő születésének száznegyvenedik, halálának ötvenötödik évfordulója alkalmából, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Csíki Fiókegyesülete, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara emlékkonferenciát szervezett Csíkszeredában. Az eseményhez kapcsolódva készült az TVR Magyar Adásának dokumentumfilmje, Daczó Katalin, Berszán-Árus György és Bán József alkotása Csíksomlyótól Genfig: dr. Pál Gábor harcai címmel. A Csíkszereda Kiadóhivatal pedig idén, az Útravaló sorozatban jelentette meg Oláh-Gál Elvira: Az apák nemzedéke című kötetét, amelyet a 10. Csíkszeredai Könyvvásáron mutattak be.

Mint felvezetőjében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kiemelte, Pál Gábor Csíkszereda és az erdélyi magyarság közelmúltbeli történelmének személyisége volt, akiről fontos és szükséges megemlékezni. Az idén megjelent kötet segítségével Pál Gábor életén keresztül meg lehet ismerni nemcsak a csíki régió, hanem Székelyföld, illetve az erdélyi magyarság közelmúltját, elmúlt száz évét – osztotta meg az elöljáró.

„Egy olyanfajta izgalmas kézikönyvet kaptunk a kezünkbe, amely az egyik legjobb eszköz arra, hogy megismerjük és megismertessük magunkat. (…) Jó lenyomata arra, hogy milyen világban élünk, és milyen kihívásokkal nézünk szembe” – fogalmazott.

A film megtekintése után a szerzőkkel, Oláh-Gál Elvirával és Daczó Katalinnal Sarány István újságíró, szerkesztő beszélgetett. Mint előzetesen elmondta: a két alkotóban közös nemcsak az érdeklődés, nemcsak a szakmájuk, hanem az is, hogy mindketten behatóan foglalkoznak közelmúltunk kérdéseivel, és azt próbálják közkinccsé tenni.

Oláh-Gál Elvira Sarány István kérdésére közölte: a csíki magánjavakról szóló kutatásai nyomán kezdett levéltári felfedezésbe, és így jutott el Pál Gábor nevéhez, akiről korábban csak családi történetekben hallott és csíkszeredaiként ismerte a „Pál Gábor féle házat”.

Hozzátette: Pál Gábor életművéről annyi ismerete volt, hogy azokat a román állambiztonság titkosszolgálata, a Securitate elvitte. Ám később a hagyaték levéltárakba került, ahol megtalálhatók a feljegyzések életéről, számtalan újságkivágás a két világháború közötti időszakról, számos olyan feljegyzés, töredék, amivel az életrajzot ki lehetett egészíteni. Hiányoztak ugyanakkor az első világháborús visszaemlékezései, a két világháború közötti politikai naplója.

„Az életrajz megírása során szembesültem azzal, hogy második világháborús feljegyzése is van, és hát ezzel is csak úgy találkoztam, hogy idézi valaki. Jó lenne, hogyha ez végre összegyűjtve, egy helyre kerülne, és erre jó példa Domokos Pál Péter hagyatéka, ami a Csíki Székely Múzeumba került, és jó kezekben van” – fogalmazott Oláh-Gál Elvira.

Daczó Katalin Pál Gáborral kapcsolatosan kutatásai akkor kezdte, amikor az 1990-es évek végén régi épületekről készített rövid filmeket a Csíki TV megbízásából. Ugyan az egykori Pál Gábor-féle házig nem jutott el, de időközben találkozott az egykori ügyvéd ismerőseivel és több olyan csíkszeredai személlyel, akik vissza tudtak emlékezni Pál Gáborra. Később is nyomon követte az említett épület sorsát és egyre több információt tudott meg Pál Gáborról is.

Oláh-Gál Elvira az alkotási folyamattal kapcsolatosan elmondta: Pál Gáborról a két világtáború közötti sajtóból, sőt ifjú koráról „mindent meg lehet tudni”. Kiemelte: Pál Gábor fantasztikusan termékeny publicista volt, aki beszámolt a munkájáról, leírt eseményeket, tudósított, tanulmányokat írt.

„Vannak rövidebb és hosszabb írásai, amiket beválogattam a kötetbe. A tanulmányokat szubjektív módon válogattam össze. Úgy gondolom, hogy ma minden csíki embernek, főleg, aki közbirtokossággal, illetve a csíki magánjavak történetével foglalkozik, vagy érdeklődik utána, annak ez kötelező olvasmány kellene legyen. Olyan jogtörténeti tanulmányokat (tettem közzé), amelyek például a székely közbirtokosságok eredetéről, a jogviszonyokról, a részesedési formálról részletesen tájékoztat, és ugyanezt összehasonlítja az erdélyi közbirtokosságokkal, illetve a Királyhágón túli közbirtokosságokkal” – mondta el a szerző. Hozzátette: mindezzel kiegészítette az életrajzot, illetve amiről nem írt visszaemlékezést, azt is megpróbálta kiegészíteni.

Daczó Katalin elmondta: közel 30 éve gyűjt helytörténeti anyagot, ami a korábbi, az adatbázisok digitalizálása előtti időszakokban nem volt zökkenőmentes. „A legelején, amikor elkezdtem a kutatómunkát, sokszor kifotóztam az újságokat, kiírtam a betűrendes füzetben, hogy kiről, melyik újságban, hol, mit találok, meg kijegyzeteltem. Például hazavittem a könyvtárból a Vörös Zászlót, kidiktáltam magamnak diktafonra a címeket. Amikor konkrétan a filmmel kezdtem foglalkozni, és Pál Gáborról volt szükségem anyagra, próbáltam átgondolni, hogy mi az, ami eddig rendelkezésemre állt. Lefotóztam itt, a csíkszeredai levétárban mondhatni az egész Pál Gábor-hagyatékot. Néhány oldalt használtunk is belőle, meg hát napirenden használom, hogy ha szükségem van rá. Fodor Pali bácsi adott rengeteg fotót, és az unokái, Csaba és Veronika küldtek még utolsó percben is fotókat a filmhez” – idézte fel Daczó Katalin.

Miért fontos Pál Gáborral foglalkozni? – hangzott el a kérdés. „Pál Gábor a hiteles ember megtestesítője, aki úgy élt, úgy cselekedett, ahogyan az ő értékrendje irányt mutatott. Ennek az értékrendnek az alapja a tisztesség, a becsület, a helytállás, a közszolgálat legnemesebb értelmében. Azt gondolom, hogy az ő személyiségének a felmutatása fontos, kötelesség. Nem lehet, hogy ezt az embert ne ismerjük, mi itt, akik utódai vagyunk” – hangzott el Oláh-Gál Elvira válasza.