Első alkalommal szervezték meg június 29. –július 1. között Bihar megye egyik szórványrégiójában, a Sebes-Körös mentén a Magyar Napokat.

Három nap – három település: pénteken Réven néptánc-találkozóval kezdődött, szombaton Mezőtelegden családi nappal folytatódott, vasárnap Élesden kórustalálkozóval zárult az első alkalommal megszervezett programsorozat. Bihar megyében a Sebes-Körös mentén, Réven, Vársonkolyoson, Magyarkakucson, Élesden, Feketeerdőn, Örvénden, Mezőtelkin, Pusztaújlakon, Mezőtelegden, Pósalakán, Köröskisjenőben, Fugyiban és Fugyivásárhelyen mintegy hatezer-hatezerötszáz magyar él, ez a megye négy szórványvidékének egyike. A Bihar megyei RMDSZ egyik célja, hogy a szórványban élőknek is szervezzenek közös ünnepet – tudtuk meg Grim Andrástól, a szórványért felelős ügyvezető alelnöktől, a szervezők egyikétől.

Ezen a vidéken első alkalommal várták közös programokra a környék lakóit a három település valamelyikén. Pénteken Réven a telegdi Pacsirták és a borsi Galagonyák (a két néptánccsoport szombaton Telegden is fellépett), a micskei Görböc és a székelyhídi Zajgók néptáncosai vonultak át a falun és hívogattak a fellépésre, szombaton pedig a telegdi iskola udvarán gyülekeztek az emberek.

Érkezésünkkor már lezajlottak a gyermekprogramok, a kifestett arcocskák tanúsága szerint sikerrel. A bográcsos még fő, helybeliek, pusztaújlaikat, pósalakiak készítik az ételt. Mint azt később Szoboszai-Gáspár István telegdi református lelkész elmondja: sem a néptáncosok, sem az ételkészítők nem versenyeztek, s a vasárnapi kórustalálkozó sem valamiféle megmérettetés: a szórványban ugyanis sokkal fontosabb a közösség megélése, az együtt töltött idő, az, hogy jól érezzék magukat egymás társaságában. Az első alkalom ritkán tökéletes, de tanulnak a hibákból, hogy jövőre elkerülhessék azokat, lesz tehát folytatás, válaszolta kérdésünkre a lelkipásztor.

Az iskola udvarára kisebbek-nagyobbak érkeznek, beszélgetnek, estére gyűltek össze többen, miután az időjárás kegyesnek bizonyult, s a feltámadó szél s az időnként borús ég ellenére sem lett eső.

A délután program első látványossága a Pusztai Farkasok Ordas nemzetségének bemutatója. Naphegyi-Boldis Dániel, Balogh János, Szabó Bálint és Perei Zoltán először bemutatta az egykori magyarok viseletének és fegyverzetének darabjait, majd látványos bemutatót tartottak az érdeklődőknek. Az íjakkal különböző alakzatokat felvéve lőttek, a kelevéz használatának elemeit is megmutatták, a szablyával pedig pillanatok alatt „lefejezték” az ellenséget helyettesítő, vízzel töltött palackokat. Némi pihenés után kisebbek és nagyobbak vehették kézbe az íjakat, hogy célba röptessék a nyílvesszőket.

A színpadon elsőként a nagyváradi Francisc Hubic Művészeti Iskola ifjúsági fúvószenekara szórakoztatta a nézőket, Deé Róbert vezetésével indulók, klasszikus és könnyűzenei feldolgozások csendültek fel. A néptáncosok fellépése előtt sajnos indulunk kellett Nagyváradra, de mint a szervezőktől megtudtuk, estére körülbelül kétszázan gyűltek össze, hogy lássák a Pacsirtákat s a Galagonyákat, majd Kristüf Katalin és Milán nosztalgia- és nótaműsorát és a Insect fellépését.