Kétszáz éves az aradi magyar színjátszás, a budapesti Nemzeti Színház vendégelőadása mellett ez alkalomból szimpózium és színháztörténeti kiállítás is lesz.

Idén 200 éves az aradi magyar színjátszás, és ebből az alkalomból június 16-ra meghívták a budapesti Nemzeti Színházat a vértanúk városába. Az előadás mellett színháztörténeti kiállítást és szimpóziumot is szerveznek – jelentették be a szervezők a csütörtöki sajtótájékoztatón.Arad bánsági és partiumi kulturális életben betöltött szerepét kiemelő szokásos éves programját idén a 200 éves magyar színjátszásnak szenteli a Kölcsey Egyesület – mondta az aradi magyar kulturális élet szervezésére és támogatására létrehozott civil szervezet alelnöke, Fekete Károly: „1818-ban volt itt az első hivatásos magyar társulat, legalábbis olyan, amelyik dokumentálható, a sajtóban megjelent róla a hír” – magyarázta. „Egy ilyen kétszáz éves évforduló akkor az igazi, ha egy díszelőadás zárja, mert egy konferencia szép és jó, de a nagyközönséghez nem az szól. Az aradi magyarság megérdemel egy demonstratív előadást” – tette hozzá.

A budapesti Nemzeti Színház a Körhinta című produkcióját hozza Aradra, Vidnyánszky Attila rendezésében. Kettőt is játszanak belőle június 16-án, szombaton a nagyszínházban: az elsőt délután négy, a másodikat pedig este nyolc órától.A szimpóziumról és a színháztörténeti kiállításról Fekete Károly a következőket mondta: „Többek között Sirató Ildikó, az Országos Széchenyi Könyvtár színháztörténeti tárának vezetője, Földesdy Gabriella budapesti színháztörténész és kritikus, valamint Fleisz János nagyváradi történész tart előadást. Reményeink szerint az anyagot egy román és magyar nyelvű könyvben is kiadjuk majd, és megjelentetjük folyóiratunk, a 3Havi Szemle júniusi különszámát, amely egy képes aradi színházkrónika lesz. A színház előcsarnokában pedig kamarakiállítást szervezünk régi plakátokból, szövegkönyvekből és talán eredeti Csiky Gergely-kéziratokból”

Aradon 1948-ig működött hivatásos magyar színház, amikor is a román kommunista vezetés Temesvárra költöztette a társulatot. Közel 60 év után, 2007-ben alakult meg ismét magyar színház: az Aradi Kamaraszínház, amelynek alapító-igazgatója, Tapasztó Ernő szerint sikerült visszahelyezni Aradot az egyetemes magyar színjátszás térképére. „Ha a Nemzeti Színház nálunk játszik, vagy ha olyan projektekben vagyunk partnerek, mint a Gyulai Várszínházzal épp közös próbafolyamat alatt lévő Rosencrantz és Guildenstern halott című előadás, akkor azt jelenti, hogy méltó folytatói vagyunk az aradi magyar hivatásos színjátszásnak” – vélte. „Hangsúlyozom a hivatásost, mert itt közben komoly amatőr mozgalmak is voltak, gondoljunk csak a Kölcsey Diákszínpadra, amit néhai Pávai Gyula indított el Tiniszínpad néven, és amelyből a mai erdélyi magyar színjátszás jeles személyiségei kerültek ki, például Kézdi Imola.”

A rendezvényre sikerült költségvetési támogatást szerezni, azaz beemelni a város kulturális eseménynaptárába (a két előadás 145 ezer lejbe, mintegy 10 millió forintba kerül). Arad RMDSZ-es alpolgármestere, Bognár Levente kiemelte, hogy miközben a románok az államiságuk centenáriumát ünneplik idén, fontosnak tartották ezzel a rendezvénnyel is bemutatni, hogy a magyar kultúra sokkal régebben jelen volt ezen a tájon.

Az előadásokra a belépés ingyenes, de meghívókat igényelni kell az aradi kerületi RMDSZ-szervezeteknél.