460 éves Csíkszereda, kétnapos „időutazásra” hívnak
Csíkszereda várossá nyilvánításának 460. évfordulója alkalmából a Csíki Székely Múzeum 2018. április 19-20-án helytörténeti konferenciát szervez az intézményben. A tervezett előadások Csíkszereda mai közigazgatási területét érintik, a kezdetektől egészen az 1989-es forradalomig.
Csütörtökön és pénteken kétnapos időutazásra hív Csíkszereda: ugyanis a Csíki Székely Múzeum a szervezője és helyszíne a város cím megszerzésének 460. évfordulójára szervezett szakmai konferenciának. Az esemény meghívója szerint a konferencia jól illeszkedik a készülő – várhatóan augusztusban megnyíló – várostörténeti kiállítás elméleti hátterének megalapozásába, és a szervezők szerint ez segítheti a kiállítás könnyebb megértését is.Amint arról tájékoztattunk, 7 teremben, mintegy 500 négyzetméteren terül majd el a kiállítás, mely az Árpádházi-időktól kezve a Ceaușescu-éra végéig terjedő időszakot mutatja be: bepillanthatunk például sörfőzdébe, patikába vagy mészárszékbe is, de az 1989 előtti csíkszeredai panellakások egyikének ablakain is be-bekukucskálhatunk majd – miközben a Kondukátor hatalmas, 2 x 2 méteres fényképe tekint le majd ránk.
A kétnaposra tervezett konferencián olyan előadásokat hallgathatunk, amelyek a település történetét különböző szempontok alapján mutatják be: egyrészt régészeti, néprajzi kutatásokról hallhatunk, de a politika, társadalom, kultúra, városfejlődés, intézménytörténet tematikában is hallhatunk előadást. A kétnapos konferencia programja a település kialakulása, az újkori város, a város a századfordulón, Csíkszereda a világháborúk forgatagában és a szocialista város blokkokba szerveződik. Föltűnő, hogy a több mint 20 előadás egyike se szentel külön figyelmet a megyésítés utáni időszaknak – tehát Csíkszereda utóbbi 50 évének. A Maszol a múzeum sajtóosztályán érdeklődve megtudta: a szervezők tavaly felhívással fordultak a szakmához, és a meghirdetésükre érkezett témákból állt össze a konferencia programja.
Az évforduló történelmi alapja
1558. augusztus 5-én, 460 évvel ezelőtt adományozott városi címet Csíkszeredának Izabella királyné. Ez a Tordán keltezett oklevél az első olyan történeti forrás, amely Csíkszeredát mezővárosként említi, ezzel együtt felmenti különböző adófizetések alól, ezáltal segítve a város gazdasági fejlődését és a település lakosságának a növekedését.
Bethlen Gábor fejedelem - aki ekkoriban éppen a székelyek eljobbágyosodását igyekezett megakadályozni - trónra kerülését követően elvette a város kiváltságait, és a települést hű szolgájának, a háromszéki származású Mikó Ferencnek adományozta, akit közben Csíkszék főkapitányává is kinevezett.
Az adományozás oka feltehetően a Mikó vár építéséhez is köthető, ehhez ugyanis anyagi forrásokra és munkaerőre is szükség volt, az ezáltal jobbágysorba került városi polgárok így kötelesek voltak részt venni a Mikó vár építésében.Mikó Ferenc 1635-ös halálát követően, a városlakók I. Rákóczi Györgyhöz fordultak a korábbi jogaik visszaszerzése érdekében. A fejedelem még abban az évben visszaadta a korábban szerzett kiváltságokat, amelyeket fia, II. Rákóczi György adománylevelében újra megerősített.
I. Apafi Mihály által 1670-ben Csíkszereda mezővárosnak adományozott kiváltságlevele egyben tartalmazza az összes korábbi fejedelemtől kapott oklevelek szövegeit is. A fent említett oklevelek nem maradtak fenn az utókor számára, szövegüket az Apafi Mihály által kibocsátott eredeti oklevélből ismerhetjük meg, amelyet a Csíki Székely Múzeum levéltári gyűjteményében őriznek, áll a múzeum konferenciával kapcsolatos tájékoztatójában.
A konferencia részletes programja:
Április 19. csütörtök
10.00 Köszöntők: Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, a konferencia házigazdája és Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere
A település kialakulása
10.30 Csomortáni Magdolna: Csíkszereda város településszerkezeti fejlődése által meghatározott helységnévváltozások
10.45 Botár István: Árpád-kori falu nyomai Csíksomlyón
11.00 Darvas Loránt: Régészeti kutatások a Csíkszereda-i Kőrösi Csoma Sándor utcában.
11.15 Rüsz-Fogarasi Enikő: Örökösödési mechanizmusok a fejedelemség kori székely (mező)városokban
11.30 Tüdős S. Kinga: Csíkmadarasi Bogáts Dénes „derekas munkája”
11.45 – 12.00 Hozzászólások, vita
12.30 – 13.30 Ebédszünet
Az újkori város
13.30 Pál-Antal Sándor: Csíkszereda a 48-as forradalom előestéjén
13.45 Málnási Levente: Csíkszereda, mint vásárközpont
14.00 Kocsis Lajos: Györgyjakab Márton, az első csíkszeredai világi nyomdász
14.15 Garda Dezső: Gyergyószentmiklós útja a mezővárostól a megyei jogú városig
14.30 Seres Attila: Csíkszereda és Hargita megye szovjet szemmel az 1970–1980-as években
14.45 – 15.00 Hozzászólások, vita
Város a századfordulón
15.30 Nagy Zsolt: Csíkszereda rendezett tanácsú város szerepe a vármegyei gyümölcsészet fellendítésében – infrastrukturális beruházások és intézményhálózat a 19–20. században
15.45 Gidó Csaba: Makadámút, macskakő, aszfaltjárda. Közútfejlesztések Csíkszeredában a 19–20. század fordulóján
16.00 Lőrinczi Dénes: A Magyar Királyi Csendőrség Csíkszeredai Parancsnoksága
16.15 Róth András: Tanárok szerepe a csík(szereda)i kultúrában és közéletben
16.30 Szabó András: Csíkszereda rajzoktatásának és képzőművészeti életének kezdetei
16.45 – 17.00 Hozzászólások, vita
17.00 – 17.15 Első nap zárása, beszélgetés
Április 20. péntek
Csíkszereda a világháborúk forgatagában
09.00 Ráduly Róbert Kálmán: A csíki sportélet kezdetei
09.15 Daczó Katalin: Csíkszereda pusztulása 1916-ban a korabeli sajtó tükrében
09.30 Hegedűs Enikő: A csíksomlyói Székely Népművészeti és Egyházművészeti Kiállítás – adatok az 1930. évi csíksomlyói kiállítás egyházművészeti anyagához
09.45 Nagy József: A Magyar Királyi Honvédség és Csíkszereda városa, 1940–1944. Tervek és megvalósítások
10.00 Szabó E. István: Csíkszereda 1940–1942 között
10.15 Oláh Sándor: „Hivatalnokváros, nyaralóváros, sportváros”? A városfejlődés és társadalmi recepciója: Csíkszereda, 1940–1944
10.30 Murádin János Kristóf: „Mindent Erdélyért!”. Az Erdélyi Párt csíkszeredai szervezetének története 1940–1944 között
10.45 – 11.00 Hozzászólások, vita
A szocialista város
11.15 Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Csíkszeredában
11.30 Hozzászólások, vita
11.45 Filmvetítés – Nem engedtek a 68-ból (50 perc)
12.40 Konferencia zárása