A marosvásárhelyi Teleki Bolyai Könyvtár az 500. évfordulóját ünneplő reformáció tiszteletére szervezett kiállítást a témába vágó korabeli nyomtatványokból. A könyvtár földszintjén, az időszakos kiállítótermében hétfő kivételével hétköznaponként 10 és 18, szombaton és vasárnap 10 és 13 óra között ingyen tekinthető meg a számos értékes és érdekes kötetet felsorakoztató tárlat.

Amikor a kiállítás kurátora, László Kimpián Annamária, a könyvtár munkatársa elhatározta, hogy tárlatot szervez az 500 éves reformáció tiszteletére, tudta, hogy rengeteg erre vonatkozó kiadványt őriz a Teleki Téka, ezek gazdagsága, sokszínűsége azonban őt is meglepte. A kiállítással nem csupán az évfordulót szándékoztak megünnepelni, hanem az alapgyűjteményből eredendően összefoglalni a protestantizmus kibontakozását. „Jelenlétünk az évfordulós rendezvénysorozatban azért is indokolt, mert tudomásunk szerint egyetlen más erdélyi régi könyves gyűjtemény sem szervezett külön kiállítást erre az alkalomra” – hangsúlyozta a kiállítás kurátora a megnyitón. Elmondta, a könyvtárban őrzött nyomtatványok zömét a peregrináló erdélyi diákok hozták haza, így maradtak ezek ránk a Teleki Téka, a marosvásárhelyi református kollégium, illetve a székelykeresztúri unitárius gimnázium egykori gyűjteményeiben.

A tárlókban kimondottan a 16. században nyomtatott művek láthatók, a középkori egyház megreformálását célzó mozgalmaktól indulva Erasmus tevékenységén át érve Luther Márton 1517. október 31-én nyilvánosságra hozott 95 téziséig. Luther a búcsúcédulák, a magánmise ellen írt, nyomtatásban megjelent művei, az útkeresésben megvilágosodást hozó Pál leveleinek kommentárjai kaptak helyet, a személyét kiátkozó pápai bulla német nyelvű kiadása, valamint a világi büntetést maga után vonó wormsi ediktum. A kiállított könyveket a falakra függesztett magyarázó pannók egészítik ki.

A magyarországi és erdélyi reformáció sajátos utat járt be a 16. század folyamán – olvasható az egyik pannón. Előbb a lutheri gondolatok fogantak meg, aminek az egyik magyarázata az, hogy a Wittenbergben tanuló magyar diákok legnagyobb támogatója Melanchton volt, sokan nála laktak és étkeztek és hazatérésük után is kapcsolatban maradtak vele. Később Zwingli, majd Kálvin tanai találtak befogadásra.

A magyarázat ugyancsak Melanchton személye, aki mindvégig igyekezett közvetíteni a reformáció irányzatai között és ezért a svájciakkal, például Kálvinnal is kapcsolatban állt. Legvégül pedig az antitrinitárius teológia talált híveket Erdélyben. „Így férnek meg szépen egymás mellett szinte 500 évvel később Melius Juhász Péter, Szegedi Kiss István, Heltai Gáspár, Johannes Honterus és Dávid Ferenc nyomtatásban is megjelent művei” – mutatott rá a kurátor a kiállítás koncepciójára.

Annak a műnek láthatjuk a hiteles, korabeli másolatát, amelyben először tárja a nagyközönség elé Szervét Mihálynak a Szentháromságról vallott nézeteit. Az 1553-ban nyomtatott Christianismi Restitutióban a keresztény hit egyik sarkalatos tézisét, a Szentháromságot és a gyermekkeresztséget tagadja Szervét, akit ezért máglyahalálra ítéltek és 1553. október 26-án Genfben azt végre is hajtották. A II. Helvéti Hitvallás 1568-ból – szintén látható, – a református egyházak egyik alapdokumentuma.

A kiállítás jövő év júniusáig látogatható.