Új bábtechnikát mutat be a kolozsvári Puck az évad első előadásában

A Sziklahitű Szent László című, új bábtechnikával készített előadással kezdi évadát a Puck Bábszínház magyar tagozata szeptember 30-án 11 órakor. Az előadás 5 éven felüli gyermekeknek ajánlott.

Szent László történelmi alakja és a hozzá fűződő legendák inspirálták Szentirmai László rendezőt a jelenleg Romániában egyedülálló bábtechnikára épített koncepció létrehozásában, amely ötvözi a kódexek képi világát, a tanítási vágyat és a papírszínház iránti szeretetet. Az előadás történelem lecke és varázslatos mese egyben. Egyedi élményben lesz részünk, hiszen az országban jelenleg ez az egyetlen kizárólag síkbábokkal létrehozott produkció – ígéri a társulat közleményében. 

A Puck Bábszínház művészei 2016 nyarán egy hatnapos workshopon ismerkedtek meg Szentirmai László pedagógus-rendezővel, a termékeny együttműködés nyomán született meg az előadás terve. Az előadásban a Puck Bábszínház magyar tagozatának minden színésze szerepet vállalt. A szakma képviselői és a barátok számára szeptember 29-én 18 órakor szerveznek előbemutatót. A következő előadás időpontja: november 7., 11 óra.

A Sziklahitű Szent László című előadást Szentirmai László írta, tervezte és rendezte. A magyarországi Sárospatakon élő és dolgozó 67 éves szakember a bábszínház teoretikusaként közismert. Földrajz és rajz szakos tanárként kezdte pályafutását, majd bábjátékos művészeti oktató lett a sárospataki egyetemen. 1990–1994 között a magyarországi UNIMA elnökségének tagja volt, 1998 óta a Magyar Bábjátékos Egyesületnek az alelnöki, 2011-től mindmáig pedig az elnöki tisztségét tölti be. A tisztségek mellett számos bábos könyv, tankönyv és tanulmány szerzője. Az előadásban szereplő színészek: Balogh Dorottya, Giriti Réka, László Réka, Patka Ildikó, Pünkösti Laura, Rekita Rozália, Domokos Szabolcs, György László, Okos Attila Ákos, Urmánczi Jenő.

Új és látványos műfaj

A társulat csaknem négy hete készül a bemutatóra, ez idő alatt többek között elsajátította a számára eddig még idegen síkbábozás technikáját. A koncentrációra, szinkronizációra és beszédtechnikára épülő kísérlet a csapatépítés szempontjából is hasznosnak bizonyult – áll a közleményben.

A síkbábok előkészítéséhez több száz rajz volt szükséges, ezzel a bábtechnikával készített előadások minden jelenetét ugyanis sorra papírra kell vetni, a szereplőket és a háttereket pedig külön-külön meg kell rajzolni egy dramaturgiai struktúra szabályai szerint.

A papírszínház (toy/paper/model theatre) 19. századi európai gyakorlat. Ezzel a technikával létrehozott előadásokat a szülők készítették gyermekeiknek, vendégeiknek, illetve előadták családtagjaknak, gyakran élő zene kíséretével. Angliában az előre legyártott változatokat 1 penniért lehetett könyvesboltokban megvásárolni. Ha a kivágott figurák meg voltak festve, nagyobb volt az áruk. Ezek a papírszínházi alkotások az akkoriban futó sikeres előadások miniatűr replikái voltak. Az 1800-as évek közepéig több mint 300 előadás rendelkezett miniatűr papír-hasonmással. A papírszínház Anglián kivűl Ausztriában, Dániában, Franciországban és Németországban örvendett nagy sikernek.

Az előadás zenéjét és akusztikai világát Kötő Áron szerezte. A 40 éves művész a Babeș–Bolyai Tudományegyetem teatrológia szakának elvégzése után, 2000-től a Puck Bábszínház magyar tagozatának bábszínésze. Munkásságát zeneszerzői alkotások sora is gazdagítja. Ő jegyzi többek között a Szegény Dzsoni és Árnika (1999), a Jancsi és Juliska (2004), az Ördögverő jóbarátok (2005), az Árnyak színháza (2006), a Bábmesterek (2016) és a Puck és a többiek (2016) zenéjét.

Kapcsolódók

Kimaradt?