Erdélyben kevésbé ismert a neve, pedig nagy hatással volt a 20. századi magyar rajzművészetre, az argentin grafikára és Picasso is elismerően nyilatkozott róla. Ő Szalay Lajos grafikus, akinek bibliai témájú munkáiból a kolozsvári Művészeti Múzeumban láthatunk kiállítást.

Arany János és Szent László mellett a reformáció 500. évfordulója az a téma, amely a Kolozsvári Magyar Napok több programpontjában is visszatér. Ezek egyike a Kossuth-díjas magyar grafikus kiállítása, amely csütörtök délután nyílt meg a Bánffy-palota kiállítótermeiben a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem szervezésében.A Szalay Lajos Bibliája című kiállítás a reformációhoz kapcsolódó sorozat része, magyarázta Fertőszögi Péter művészettörténész, a KOGART kuratóriumának elnöke. „Nem az volt a cél, hogy történeti kiállítást mutassunk be, úgy gondoltuk, hogy a művészet ökumenikus nyelven szól az emberekhez, számunkra a Biblia volt fontos, a Biblia megjelenítése a képzőművészetben. A magyar képzőművészet történetében a Biblia világát megjelenítő képzőművészek közül az egyik, ha nem a legfontosabb Szalay Lajos” – vezette fel a kiállítást a művészettörténész.

A KOGART rendelkezik Magyarországon Szalay Lajos műveiből a legnagyobb gyűjteménnyel, ebből a reformáció 500. évfordulójára válogatott rajz-együttes a teljes életművön átível, műfaját tekintve főleg rajzokat, kisebb számban festményeket és rézkarc-hidegtű technikával készült sokszorosított grafikai lapokat láthatunk.A kiállításon szerepelnek a híres Genezis-albumhoz készült munkák is. Szalay „mindig rajzkönyvekben gondolkodott, mert úgy gondolta, hogy egy kiállításnál a könyv többet ér, hiszen sokkal több emberhez jut el” – mondta Fertőszögi Péter. Az album kiindulópontja az amerikai felkérésre készült 30 rajz volt, ezeket régi és újabb művekkel kiegészítve készült el 1966-ra az Ószövetség legfontosabb mozzanatait végigjáró album. A művészt nem a történetek érdekelték, hanem a fordulópontokat, drámai konfliktushelyzeteket, a küzdelmet emelte ki, az ember viszonyát a rámért parancsolathoz, tette hozzá a művészettörténész. Nem egyszerű illusztrációkról van szó: Szalay kiragad egyes elemeket, variálja a témát, a kiállításon több változatot láthatunk például Jónás, Ábrahám és Izsák vagy Dávid történetére.A megnyitó után Kosinsky Richárd művészettörténész, kurátor vezetett végig az öt szekcióba rendezett (Szövetség, Ígéret, Genézis, Kísértés, Kegyelem) kiállításon. Kiemelte többek között a Dávid és Betsabé című művet, amely jó példája annak, hogy Szalay munkái többrétűek, érdemes hozzájuk vissza-visszatérni, mert mindig fel lehet fedezni bennük valami újat, valami finom drámaiságot.

„Dávid hihetetlenül érdekes alakja az Ószövetségnek, nyilván előrevetíti Krisztust. Ki az, aki hibázott? Ezen a rajzon Betsabé az, aki a hárfán játszik, ő az, aki pengeti a húrokat, irányítja a dolgokat. Számomra egészen megrázó volt ennek a képnek a drámája: az, hogy ebben a hárfában van egy fiúarc… mindannyian ismerjük Dávid gyermekeinek történetét, hogy micsoda vérengzés lett a vége és hogyan büntette meg Isten Dávid házát” – részletezte Kosinsky Richárd.