banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Lúdbőrözős volt a hangulat a Csíki Jazzen

Az ütős pénteki nyitány után a hétvége is jócskán tartogatott a közönségnek rendkívüli élményeket. A közönségből többen jelezték: egyszerűen lúdbőrösek lesznek a csíki dzsesszélménytől. Hoztunk két hangmintát.

A napok nemigen válnak szét a Csíki Jazzfesztiválon azoknak, akik hajnali 4-5-ig a fesztivál fellépőivel közös örömzenéléseken élvezik a hangulatot. A Csíki Jazz hagyománya szerint ugyanis minden megérkezett művész már a szerződésben vállalja, hogy koncert után becsatlakozik a jam sessionra – itt valóságos történelmi találkozások, koprodukciók és zenei élmények születnek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az erdélyi és magyar diákság is iderajzott, és ők is beszállnak.

A Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivál 2017-es kiadásán a második nap, szombat esti koncertek sorát a tehetséggondozás kulcsszóval indította. Úgyszintén hagyomány, hogy a Csíki Jazz rendszeresen vendégül látja a marosvásárhelyi StudJazzFest nemzetközi jazzverseny nyerteseit is, fellépést biztosítva számukra. Ennek különösen kedvez, hogy a verseny már májusban lezajlik.

A partnerség két szálon fut: Szilágyi Nóra csíki főszervező már akkor átjár szemlélődni, hogy az együtteseikkel érkezők közül kiket hívna meg a fesztiválra. A 30 év alatti, hivatalosan elismert zenei intézményekben tanuló diákoknak szervezett vetélkedőn továbbá zsűritag a rendezvény művészeti tanácsadója, Sárik Péter kétszeres Fonogram-díjas magyar dzsesszzongorista – így ők ketten voltaképpen teljes rálátással ötletelhetnek az ifjúság javára akár az elkövetkező évre is. Mindenesetre, minket mindig fölpezsdít, mikor Nóra a rajongva kiposztol egy-egy friss ötletet a versenyre utalva.

Az idei díjazottak közül nem jött mindenki, de kerek produkciót hallhattunk. Elsőként a Jászvásárról érkező, férfi vokál kategóriában díjazott Sandu Bănțaș köszöntötte a közönséget, és bizonyára a fesztivál nemzetközi rangjára tekintettel kizárólag angolul beszélt – románul egyáltalán nem.

A Budapestről érkező Szász Ágnes voltaképpen a quartettjével nyert a versenyen – Csíkban énekesként lépett színpadra, és egyből megnyerte a közönség szívét azzal, hogy bevallotta: évek óta maga is a nézőtéren élvezte a jazzfesztivált, és nagy megtiszteltetés számára, hogy most a színpadra állhatott.

A jazzversenyen a zsűri különdíját elnyerő, budapesti Farkas Zsolt énekes ugyancsak rajongott a Csíki Jazzért. Hármójukat zongorán kísérte a szintén budapesti Pintér Péter, aki a legjobb hangszeres produkciójáért kapta idén a StudJazzFest díját – szólójából rájöhettünk, miért. Olyan beleéléssel vitte a jazz-futamokat, hogy – mint ahogy Keith Jarrett koncertjein hallhattuk – maga is bele-bele nyögve énekelt. Erről nem hoztunk hangmintát, de az őket követő Balogh Roland – Finucci Bros Quartet koncerthangulatból igen:

Ez a dal különben még nincs is a lemezeiken – remélhetőleg az Egyesült Államokban fogják rögzíteni, ahonnan nemrégiben érkeztek haza. A magyarországi gitáros-zongorista ikerpár, Roland és Zoltán, nyilván a John Landis 1991-es filmjéből, a Stallone-t komikus szerepben kipróbáló Oscar című filmből vették. Sztorijuk ez: ahogyan Stallone is a két szabót, a Finucci-fivéreket, maffiózónak állítja be, őket is véletlenül maffiózónak nézték diáktársaik egy morcos-kialvatlan reggelen, mikor hosszú bőrkabátban várakoztak a suli előtt.Csíkszeredai koncertjük lírai volt, frontemberük annyira szerény, hogy az őket meginterjúvoló tévés kollégák, mint mondták, „csak harapófogóval” tudtak vágható nyilatkozatot kicsalogatni tőle. Ekkor már türelmetlenül vártuk, hogy mikor pördül a közönség – egy középkorú hölgy előttünk már annyira csápolt, hogy a telefonos felvételén is alig tudta megtalálni a színpadot.

Az estet a Bratislava Hot Serenaders koronázta meg. Ez volt „a második nagy meglepi” – ahogy Szilágyi Nóra lapunknak fölfedte: ők maguk sem gondolták a program összeállításánál, hogy ekkorát fog durranni a lett és a szlovák banda. Azt tudták, hogy ütős a program, de mivel nem annyira ismert a két csapat, mint a világsztár-meghívott Richard Bona, nem mérték föl, hogy ilyen „letaglózó élmény” lesz. Nóra, aki különben az örömzenéléseken is jelen van, maga is beült a közönségbe, és akár a tömött sorok: szájtátva hallgatta, hogy „be jó”.A hot jazz banda tagjairól megtudtuk: először járnak Romániában. Beköszönő hangfüggönyüket Duke Ellington mestertől kölcsönözték, és egy lemezt is dedikáltak neki, amelyen gyakorlatilag ők maguk kottázták le hangjegyről-hangjegyre, és hangszerelték az eredetihez hűen a korabeli bakelitlemezek nyomán. Különben ennek a munkának köszönhettük a koncertet is: minden egyes régi slágert így „írnak át” a jelenbe, hallás után. Mint mondták, a Mikó-vári helyszín csodás. Így hangzott:

banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?